Belföld

A főemlősők, a színek és a feromonok – nézni vagy szagolni?

admin

2003. 06. 17. 17:59

A makákóknál, a gibbonoknál és az embernél nincs jelentősége a párválasztásban a feromonoknak, ellenben fejlett a színlátásunk. Van-e összefüggés a két jelenség között?

A legtöbb állat, köztük közeli rokonaink, az újvilági majmok életében a párválasztás során meghatározó szerep jut a feromonoknak, azaz az egyed

által termelt szaganyagoknak, amelyek nagyon kis koncentrációban és akár több kilométeres távolságból is képesek erősen befolyásolni más egyedek viselkedését. (Hogy az állatvilágban a feromonok mennyire fontosak, jól jelzi az is, hogy az egerek közelmúltban feltárt géntérképe szerint 30 ezer génből 140 működése a feromonreceptorokkal kapcsolatos.)

Az embernél azonban – eddig meg nem magyarázott oknál fogva – a feromonok elvesztették jelentősségüket. Jianzhi Zhang, a University of Michigan evolúciós biológusa szerint ennnek oka a színlátás kialakulása volt, mert annak megjelenésével “feleslegessé” váltak a speciális szaganyagok – írja a New Scientist. Zhang kutatásai szerint feromongének találhatók ugyan az emberben és az emberszabású majmoknál is, ám ezek a gének számos mutáció során ma már nem funkcionálnak, úgynevezett pszeudogénekké váltak.

 

 Újvilági és óvilági majmok

• Újvilági vagy szélesorrú majmok: Orrsövényük széles, orrnyílásaik kissé oldalra néznek, elsősorban Dél-Amerikában élnek. Közéjük tartoznak a bőgőmajmok, pókmajmok és csuklyásmajmok.
• Óvilági vagy keskenyorrú majmok: Orrsövényük keskeny, elsősorban Afrikában és Ázsiában élnek. Közéjük tartoznak a makákók, a páviánok, a gibbonok, valamint az emberszabásúak: az orángután, a csimpánz, a gorilla.

A felső tíz százalék – színlátással büszkélkedhetnek


Ismert, hogy az óvilági és az újvilági majmok fejlődése körülbelül 35 millió évvel ezelőtt vált szét. Zhang feltételezése szerint 23 millió évvel ezelőtt az óvilági majmoknál az X kromoszómán található, zöld/vörös látásért felelős gén duplikálódott, így mind a hím, mind a nőstény óvilági majmok képessé váltak mind a vörös, mind a zöld szín felismerésére.

Az újvilági majmok esetében azonban csak a nőstények képesek erre, mivel ők XX kromoszómával rendelkeznek. A hímek azonban vagy csak a vörös, vagy csak a zöld színt képesek látni, a másikra színvakok.

A színlátás révén feleslegessé váltak a feromonok – véli Zhang. Míg a levegőbe került szexuális szaganyagról az azt fogadó receptor gazdája nem tudhatta azonnal, honnan, kitől származik, a magát külső, színes jelekkel vonzóvá tevő nőstény látványa sokkal egyértelműbb üzenet a hím számára. A jelenség csak a főemlősök körülbelül tíz százalékát kitevő óvilági majmokra jellemző, amelyektől feltehetően az ember is származik.


A táplálékszerzésben is előny

A Hong Kong-i Egyetem egy korábbbi kutatása szintén próbált magyarázatot találni arra, hogyan alakult ki az embernél és az óvilági majmoknál a fejlett színlátás, milyen evolúciós előnyük származott abból, hogy a fény vöröstől az ibolyáig terjedő, 400-700 nanométer hullámhosszúság közötti spektrumát képesek észlelni. Ugandai őserdőkben csimpánzokon és más majmokon végzett megfigyeléseik alapján azt találták, hogy a vörös és a zöld észlelése segített kiválogatni a friss, ízletes vöröslő, érett gyümölcsöket a zöld levéltengerből.


Génmutáció számítógépes szimulációval


Hipotézise tesztelése végett Zhang és kollégája David Webb a feromonok észlelésében valaha központi szerepet játszó TRP2 gén evolúcióját tanulmányozta. Ez a gén az újvilági majmoknál aktív, fontos szerepet játszik a szaganyag felismerésében, ezzel szemben az embernél és az óvilági majmoknál bár fellelhető, ám nem működik.

Ezután számítógép segítségével a tudósok a génnek azt a véletlen mutációsorozatát igyekeztek szimulálni, amellyel a jelenlegi, “pszeodugén” állapotba került. A változások hosszát Zhang és kollégája 23 millió évre becsüli, ami időben egybevág az óvilági majmok színlátásának feltételezett kezdetével.

A vörös/zöld színvakság egyébként az európai férfiak körében relatíve gyakori – az erősebbik nem körülbelül 7 százaléka szenved benne – az óvilági majmokhoz viszonyítva. A kutató ezt azzal magyarázza, hogy a modern ember megengedheti magának ezt a defektust. Életében a párválasztás már nem élet-halál harc kérdése, hanem relatíve veszélytelen aktus.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Demonstrators hold flags of Europe and of Romania as they protest in the front of the Romanian Parliament in Bucharest March 6, 2018.
Hundreds of demonstrators from around the country staged a rally following a nation wide mobilisation on social media to protest against the corruption and against PSD, the ruling Social Democrat Party. Romania's justice minister launched a procedure to sack the popular and internationally respected head of the anti-corruption investigation body. As chief prosecutor in the DNA anti-corruption body, Laura Codruta Kovesi has helped bring a raft of corrupt officials to justice in recent years in one of the EU's most graft-ridden countries. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.