Belföld

Kalandozó magyarok – 55 kép a Sotheby’s árverésén

Fontos aukcióra készül a Sotheby’s. Nem kevesebb, mint 55 magyar festmény kerül kalapács alá Londonban, köztük Munkácsy Mihály több műve.

A magyar festészet nemzetközi ismertségének és presztízsének emelését szolgálhatja a világ egyik legnevesebb aukciósházának június 3-ai árverése.
Kalandozó magyarok – 55 kép a Sotheby’s árverésén 1

Az Európai festészet a XIX. században címmel három menetben lebonyolítani tervezett londoni aukción az 55 magyar mű (köztük nem egy a XX. század első feléből való) mellett még német, osztrák, cseh, lengyel és skandináv festők alkotásait is kínálják az érdeklődőknek.

Egy évvel ezelőtt rendezett már hasonló tematikájú képárverést a Sotheby’s, azon 16 magyar alkotás remekelt. A mostani bővebb kínálat és az a tény, hogy a magyar darabok jellemzően magas árkategóriába kerültek, minden bizonnyal az akkori sikerrel és az azóta is tartósan tapasztalt kereslettel magyarázható, amely a határokon innen és túl egyaránt érzékelhető.

Csinszka-portré

 

A Sotheby’s kollekció egyik érdekes magyar darabja Márffy Ödön Csinszkáról készített portréja, amelyet 4-6 ezer fontra (1,4-2 millió forintra) tart az aukciósház. Ady szerelmét a művész, bevallottan nem az élethűségre törekedve, azután festette meg, hogy már az ő felesége volt. A fauvok és kubisták hatása által befolyásolt Márffy a Párizsban élő magyar avantgarde művészcsoport, az 1909-ben létrehozott „Nyolcak” egyik alapító tagja.  

Munkácsy sikere

Az aukció egyik „sztárja” a nemzetközileg egyébként is legelismertebb hazai festőnk, Munkácsy Mihály lehet, akinek A bádogdobos című képét 60-80 ezer font (20-27 millió forint) értékűre becsülik. A leütési ár ennél magasabbra is kúszhat (szakértők becslése alapján körülbelül 30 százalékkal), hiszen néhány hete New Yorkban is csaknem 40 millió forintnak megfelelő árért talált új gazdára egy Munkácsy-kép.

A most elárverezendő olajfestmény 1871-ben készült (bár 1872-es dátum szerepel rajta), és a művész saját gyermekkori élményeiből táplálkozik. A
Kalandozó magyarok – 55 kép a Sotheby’s árverésén 2

romantikus és realista elemeket egyaránt ötvöző kép – a Sotheby’s katalógusának ismertetője szerint – Ludwig Knaus, Gustave Courbet és Edouard Manet képeivel rokonítható, és egyike azon utolsó képeinek, amelyeket még Düsseldorfban festett közvetlenül Párizsba költözése előtt. A francia fővárosban ezt követően drámai változásokon ment át stílusa és témaválasztása, ott és akkor vált világszerte elismert és ünnepelt sztárrá.

Munkácsy másik, 1881-ben festett képét 15-20 ezer fontra tartják, ebben az ársávban mozog barátjának és pályatársának, Paál Lászlónak egyik tájképe is. Paál másik, értékesebb tájképe 25-35 ezer fontról indul, hasonlóképpen Mednyánszky Lászlóéhoz (akinek további 3 képe a 4-7 ezer fontos kategóriában indul) és Tornai Gyuláéhoz. Hasonló becsértékekkel vesznek részt az aukción Markó Károly, Orbán Dezső és Glatz Oszkár művei, náluk kicsit kevesebbre (10-20 ezer fontra) tartják Faragó Géza, Prohászka József és Czóbel Béla munkáit. Az anyagban szerepel egy Rippl-Rónai-rajz is 1915-ből, értékét 4-6 ezer fontra tették. 

Fényes és Vaszary 


Kalandozó magyarok – 55 kép a Sotheby’s árverésén 3


Fényes Adolf 1931-ben festett mesebeli tájképe „futhat be” Munkácsy mögött másodikként, az aukciósház 40-60 ezer fontra (14-20 millió forintra) taksálja. A Fényes utolsó korszakából származó mű a plein air irányzatot képviseli.

Szintén a múlt század első feléből két Vaszary-kép is a kollekció részét képezi, mindkettő a francia tengerparton készült látkép, stílusukon Matisse és Dufy „kézjegyével”. Áruk a 15-20 ezer, illetve 30-50 ezer fontos (10-17



Kalandozó magyarok – 55 kép a Sotheby’s árverésén 4


millió forintos) kategóriában van. Vaszary Jánost illetően érdemes megjegyezni, hogy itthon jellemzően többért keresik, mint határainkon túl, hiszen legutóbb áprilisban is 40 millió forintért kelt el Parkban című olajfestménye.

Hazakerülhet egy-két kép?

Patay Kata szakértő szerint, az utóbbi idők hazai aukcióinak tapasztalatai is azt mutatják, hogy a magyar festmények itthon a világátlagnál kicsit jobban mennek, vagyis akár a magyar gyűjtőknek is megéri részt venni a külföldi árveréseken. Miután a mostani anyag döntően nem magyar forrásból került a Sotheby’s-hez, remélhető, hogy egy része ezáltal visszakerülhet az országba.

A magyar vonatkozású műveket egyébként jellemzően a magyar származású külföldiek keresik, vagy azok a gyűjtők, akik kivételesen jól ismerik a magyar festészetet. A londoni árverés remélt sikere egyébként a magyar piacot is pozitívan befolyásolhatja, hiszen tovább élénkítheti a honi keresletet is, és még feljebb nyomhatja az árakat.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik