Az OTP bolgár akvizíciója mellett említésre érdemes, hogy a Mol szlovákiai befektetése mellett aktív a balkáni térségben is: a horvát INA és a szerb Beopetrol privatizációja iránt egyaránt érdeklődik a magyar olajvállalat. Szerbiában még egy különleges társat is maga mellé vett: a szlovén Petrol céggel együtt pályázik a magánosításra.
A szlovén-magyar kapcsolatok erősödését jelzi, hogy a Magyar Alumínium Rt. (MAL) nemrégiben meghívást kapott arra, hogy kötelező erejű ajánlatot tehessen a szlovén állami tulajdonban lévő, Talum nevű alumíniumkohóra. A MAL ezenkívül érdeklődik egy boszniai bauxitbánya iránt is.
Arccal délkelet felé
Az adriai üdülők, a horvátországi kikötők iránt óriási érdeklődés mutatkozik Magyarországon, néhány befektetés már meg is valósult. Ha mindezt egybevesszük, akkor elmondhatjuk, hogy a balkáni kapcsolatok és invesztíciók egyre növekvő tendenciát mutatnak.
A magyar cégek délkelet-európai tőkekivitelét egyértelműen pozitív fejleménynek tartja Klauber Mátyás, a Kopint-Datorg kutatója. Szerinte az OTP befektetése Bulgáriában igen hasznos lehet. A bolgár gazdaság makromutatói komoly fejlődésről tanúskodnak ugyanis. 1997 óta igen dinamikus, évente 4-5 százalékos a GDP-bővülés, ám ehhez hozzá kell tenni, hogy Bulgária rendkívül szegény ország, és az ennek megfelelő alacsony bázishoz viszonyítva ilyen impozáns a javulás.
Magyarok mint közvetítők
A magyar cégek gyakran közvetítőként is szerepet játszanak a balkáni piacon. A Deutsche Telekom például a Matáv közbeiktatásával szerezte meg a macedón telekommunikációs céget, a MakTelt. A Dunapack szintén külföldi tulajdonosának, az osztrák Hamburger Ag-nak a hatására vásárolt meg egy bolgár dobozgyárat, a Rodinát. Az osztrák olajipari társaság, az OMV is érdekes módon használta ki a magyar know-how-t: Bulgáriában az OMV kúthálózat kiépítésében számos magyar szakember és menedzser vett részt.
Klauber Mátyás ennek alapján arra számít, hogy például a bulgáriai befektetés nem rövid, hanem hosszabb távon bizonyul eredményes invesztíciónak. (Ezt egyébként aligha vitatja az OTP, hiszen a privatizációs szerződés aláírás után Csányi Sándor elnök-vezérigazgató közölte: a magyar bank egyelőre nem kívánja repatriálni a Bulgáriában megtermelt profitot.) Az OTP-nek – amely az éppen módosuló magyar lakáshitelezési szabályozásnak is köszönhetően igen komoly extraprofithoz jutott az elmúlt időszakban – nem a rövid távú haszonszerzés volt a célja, hanem az, hogy a magyar piacon felgyülemlett nyereségét befektethesse – vélekedett a kutató.
A Kopint-Datorg elemzője arra is felhívta a figyelmet, hogy az OTP-nek nemzetközi szempontból is igencsak kapóra jött a bolgár privatizáció: korábban ugyanis a román BCR magánosításáról lemaradt a magyar bank, miközben egyedüliként pályázott. A kedvezőtlen román döntés okaira máig nem derült fény, és Bulgáriában is komoly nehézséget okozott a magyar bank elleni sajtókampány. (A bolgár sajtó a magyar bank tulajdonosi hátterét firtatta, s erre az OTP csak egyszerű visszautasításokkal reagált.)
Az OTP és a Mol meghatározó jelentőségű
Az OTP és a Mol meghatározó jelentőségű a balkáni magyar tőkekivitelben – mondta Klauber. A Mol romániai terjeszkedése – amely nem privatizációhoz kapcsolódott – azért is pozitív fejlemény, mert a szolgáltatási kultúra javulásához is hozzájárul.
Románia kapcsán kiemelte a kutató, hogy az ottani makrogazdasági mutatók szintén egyre jobbak, és ez a magyar vállalkozásokat is arra ösztönzi, hogy ismert vagy ismerősnek tűnő terepen terjeszkedjenek. Romániában azonban komoly gondot okoz, hogy sikerül-e leépíteni a veszteséges állami vállalatoknál dolgozó munkaerőt. Ez ugyanis komoly társadalmi feszültségekhez vezethet, ami az elmúlt hónapok brassói munkástüntetései során is megmutatkoztak.
Úgy tűnik, hogy az utóbbi hetekben, hónapokban e téren is elmozdulás történt. Így a balkáni térség hosszabb távon valóban ígéretesnek tűnik a magyar cégek számára – vélekedett a Kopint-Datorg kutatója.
