Belföld

Elvben készen áll az eurohadsereg

Brüsszelben bejelentették az EU-államok gyorsan bevethető katonai erejének a létrehozását az EU-tagállamok külügy- és védelmi minisztereinek tanácsülésén - írja a Magyar Hírlap. A csatlakozó országokon kívül a nem EU-tag, de európai NATO-tagországok és -tagjelöltek is képviseltették magukat, a NATO-ból George Robertson főtitkárt hívták meg.

A bejelentés lényege, hogy a gyorsreagálású erő, immár mind béketeremtésre, mind békefenntartásra bevethető. A trombitaharsogás és a dobpergés azonban elmaradt, mert az új európai erő még nem gyors, és nagy kockázattal járó missziókban nem is bevethető. A BBC diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy az új erő készültsége kétharmados.

A határozat szövegtervezetében az szerepel, hogy a közös haderővel – a katonai felszerelésekre és személyi állományra vonatkozó új felajánlásoknak köszönhetően – az Európai Unió képes a válságkezelésre a Petersbergben megállapított kereteken belül. Az egykori nyugatnémet főváros, Bonn elővárosában három éve tartották meg az első olyan tanácskozást, mely irányt szabott az Európai Unió közös védelmi feladatvállalásának. Az ülésen az EU elvileg azt vállalta, hogy a földrész határain belül és kívül képes lesz elválasztani a harcoló feleket, fenntartani a tűzszünetet, egyben különböző humanitárius feladatokat is ellátni. Minderre hatvanezer fős modern, gyorsan reagálni képes, közös haderőt kívánt létrehozni.

Még nincs itt az ideje, hogy megpihenjünk a babérjainkon – csökkentette a tegnapi hivatalos bejelentés jelentőségét a közös haderő kapcsán Javier Solana, a gyakorlatilag tárca nélküli miniszterként működő EU-bizottsági tag. – Még rengeteg a tennivaló, és ezek mind roppant sürgetők – tette hozzá. – Pénz, katonai felszerelés, legénység: nagyjából ezek hiányoznak, vehető ki az unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottjának, a volt NATO-főtitkár Solanának a szavaiból.

Ezzel a védelmi miniszterek is tisztában vannak: nincs elég szállító repülőgép, nincs lehetőség légi utántöltésre a meglévő gépeknél, a vegyi és biológiai egységek felszerelése is hiányzik még. Az EU-külügyminiszterekkel közös tanácskozás elé beterjesztett nyilatkozat volt annyira önkritikus, hogy ezt nem hallgatta el: “ezek a korlátok és/vagy szűk keresztmetszetek mind a lehetséges bevetések időtartamát, mind pedig kockázatuk fokát befolyásolják.”

Két világpolitikai kataklizma hatása is sürgetővé tette az európai szövetségesek számára, hogy újragondolják a kontinens védelmi politikáját: egyrészt a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások, másrészt az iraki háború. Az utóbbi azonban felszínre hozta azt a megosztottságot, mely a három évvel ezelőtt elképzelt közös haderő formálását is megnehezítette.

A hatvanezres gyorsreagálásúak teljes készültségét valószínűleg úgy fogják elérni, hogy a véleménykülönbségek aligha tűnnek el. A védelmi miniszterek tanácskozásán ezért azt is megvizsálták, hogy az eddig nagyjából kétharmados szintre hozott készültséget hogyan lehet kooperációs és egyéb – lehetőleg pénzkímélő módokon – megnövelni. A hatékonyságban pedig megpróbálnak az Egyesült Államokról példát venni: míg az unióban feleannyit költenek hadi célokra, mint az Egyesült Államokban, addig a katonai képességek aránya inkább egy a tízhez.

Magyarország a tanácskozáson megerősítette korábbi felajánlását, hogy egy gépesített lövész zászlóaljat és egy Mistral rövid hatótávolságú légvédelmi szakaszt küld a közös haderőbe – mondta lapunk kérdésére a tanácskozás szünetében Ivancsik Imre honvédelmi államtitkár, a magyar védelmi delegáció vezetője.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.