A Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. közgyűlése múlt pénteken 30,784 milliárd forint mérleg szerinti veszteséggel fogadta el a társaság mérlegét, egyúttal 5 évre elhatárolta a negatív adóalapot.
A nagyok már liberózhatnának
2003. január 1-jén liberalizálták részlegesen a hazai villamosipari piacot. Négyéves előkészület után az árampiac a fogyasztás mintegy 30 százalékának mértékében, a legnagyobb fogyasztók számára nyílt meg első körben. Üzlet azonban alig köttetett. Ennek az az oka, hogy a fogyasztók felkészületlenek, s szabadon árusítható energiának sem vagyunk bővében.
Az MVM Rt. 2001-ben még 4,463 milliárd forintos mérleg szerinti eredményt ért el. A mostani tetemes veszteséget azzal magyarázza, hogy a villamosenergia belföldi nagykereskedelme tavaly a hatósági árszabályozás miatt nem lehetett nyereséges.
Az erőművektől vásárolt áram átlagára 35 fillérrel volt magasabb az értékesítési árnál 2002-ben a hatályos árszabályozás anomáliái miatt. Ennek következtében az MVM alaptevékenységből származó kiadásai 2002-ben több mint 30 milliárd forinttal haladták meg a bevételeit. Ezt csak részben tudta ellensúlyozni költségcsökkentő intézkedésekkel, külkereskedelmi ügyletekkel és eredményes pénzügyi tevékenységgel.
Az ígéret szép szó, de az ÁPV Rt.-re ez nem vonatkozik
A hatósági “árrés” valóban kardinális kérdés lehet a cégnél, mert a közgyűlést április 14-én egyszer már elnapolták emiatt. A meghatározó tulajdoni hányadot képviselő Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. akkor azért kérte a halasztást, mert az árkiegyenlítési díj jövőjének tisztázatlansága miatt nem állt rendelkezésre kellő idő és elegendő információ az érdemi állásfoglaláshoz.
Egyúttal azt is ígérte az állami vagyonkezelő, hogy a Magyar Villamos Művek Rt. május 9-ére elnapolt közgyűléséig állásfoglalást hoz a társaságnál felhalmozott mintegy 30 milliárd forint körüli árkiegyenlítési díjról. Ilyen döntés azonban vélhetően nem született, legalábbis nem látott napvilágot erről szóló információ.
A kormány dönt, a fogyasztó fizet
Az áramár keltette feszültség nem új keletű. Már tavaly decemberben is meglepetést keltett szakmai körökben, hogy a kormány elnapolta az áramár változásáról szóló döntést. A lakossági áramár ugyanis már évekkel ezelőtt elszakadt a tényleges költségektől.
Annak idején a lapok is beszámoltak arról: 2001-ben 32 milliárd forintot juttattak a költségvetésből az MVM-nek, hogy fedezzék az árszabályozás visszásságaiból származó veszteségét. 2002-ben ez a veszteség elérte az 50 milliárd forintot, és ehhez jött még további húszmilliárdnyi, korábban felhalmozódott veszteség.
Az előzetes számítások szerint az is régóta tudható volt, hogy ezt a veszteséget tíz százalék körüli áramáremelés kompenzálná. A kormány végül idén januárban szánta el magát az áremelésre. Ennek nyomán a villamos energia február 1-jén átlagosan 10 százalékkal, a lakosság számára 8,7, a nem lakossági fogyasztóknak 3-14 százalékkal drágult.
