Kisebb-nagyobb szünetekkel már egy éve folyamatosan gyengül a dollár a legfőbb nemzetközi valutákkal szemben. Az euróhoz képest tavaly május
óta csaknem 20 százalékot veszített árából, így ma már több mint 1,15 dollárt kell adni egy euróért (egy évvel korábban még 0,9-et).
Az elemzők megítélése szerint a folyamatnak még nincs vége, és további ingadozások, lejtmenetek várhatók egészen addig, amíg az amerikai valuta rátalál új egyensúlyi árára. Addig is érdemes dollárt venni, mert az árfolyamnyereség reménye mellett a kamatkülönbözeteket is ki lehet használni.
Greenspan sötét nyilatkozata
Újabb negatív lökést adott a dollárnak Alan Greenspan múlt csütörtöki nyilatkozata, amelyben az amerikai gazdaság bizonytalan növekedési kilátásaira és a fenyegető deflációs veszélyre hívta fel a figyelmet. A Fed elnöke ugyanakkor azt sem tartotta kizártnak, hogy ismét csökkentse az amúgy is történelmi mélyponton álló alapkamatot, ami hidegzuhanyként érintette az inkább már kamatemelésben bízó befektetőket. Az eddig is reálisnak érzett deflációs veszély felemlegetése Greenspan szájából mindenesetre intő jelként hatott, a piaci szereplők már el is kezdték beárazni. Az Európai Központi Bank hasonló értelmű helyzetértékelése, valamint a kamatszint változatlanul hagyása csak tetézte a bizonytalanságot, ami a dollár máig is tartó lavinaszerű árfolyamesésében mutatkozik meg.
Ha a dollár-euró keresztárfolyamokat vizsgáljuk, három nagy ciklust figyelhettünk meg az elmúlt másfél évben. A múlt év közepén 0,85-ről 1-re emelkedett a keresztárfolyam, idén januárban ismét lendületet vett az euró, és 1,07 körüli szinten állapodott meg, a harmadik átrendeződésnek pedig éppen most lehetünk tanúi.
Egy-egy stabilabb periódus általában 3-4 hónapig tart – Barcza György, az ING vezető elemzője szerint –, amit 1-2 hónapos útkeresés követ. A május elején felborult egyensúlyt eszerint tehát most körülbelül június közepéig tartó bizonytalanság kell, hogy kövesse, miközben jelentős ingadozásokra lehet számítani.
Vissza a kezdetekehez – és tovább?
Az egyensúly Barcza György jóslatában valahol a mostani szint környékén, 1,15-1,16 USD/EUR árfolyamon fog kialakulni, ezt megelőzően viszont 1,1450 és 1,1660 között összevissza mozoghat. Forintra lefordítva mindez 213 forintos dollárárfolyamot jelenthet majd hosszú távon, ha átvészelte a 210-220 közötti tartományban várható kilengéseket.
Az euró tehát nagy reneszánszát éli, hiszen lassanként eléri 1999 januári bevezetésekor érvényes 1,17 dolláros erősségét. Amerikai piaci vélekedések szerint sincs még a lejtő alján a dollár, a CBS.MarketWatch.com elemzője például esélyesebbnek tartja az 1,2 USD/EUR árfolyam bekövetkeztét, mint azt, hogy megint egy az egyben lehessen váltani a két valutát (teoretikusan feltételezve, hogy az Európai Központi Bank nem avatkozik közbe).
Kinek jó, kinek nem
A gyenge dollár több szempontból előnyös is: magasabb exportbevételt hoz a nemzetközi piacokra szállító amerikai cégek konyhájára, illetve – ha ezt az extra bevételt árcsökkentés formájában elengedik – növeli versenyképességüket a külpiacokon. Ugyanezért persze az európai cégek kerültek nehéz helyzetbe, az erős euró ugyanis rontja versenypozícióikat, az olcsó dollár pedig jelentősen visszahúzza exportbevételüket. Az elemzők értékelése szerint tehát egyre inkább nő a nyomás egy szokásosnál nagyobb mértékű, vélhetően 50 bázispontos euró-kamatvágás irányába, az Európai Központi Bank valószínűleg egy hónapon belül meg is teszi.
Az árfolyam-ingadozások kihasználásán túl a dollár-euró vagy dollár-forint közti kamatkülönbözetre is érdemes játszani. A amerikai alapkamat ugyanis 1,25 százalék (ami a jövőben akár még tovább csökkenhet), az euróövezeté pedig az EKB által legutóbb is helybenhagyott 2,5 százalék, nem beszélve a magyar 6,5 százalékról, amihez szintén nem nyúlt a hétfőn ülésezett Monetáris Tanács. A dollárban való betételhelyezés tehát most két szempontból sem okos gondolat, amit a következő konkrét példa is igazol.
Tegyük fel, hogy néhány héttel ezelőtt még 220 forintért vásároltunk dollárt, amit az amerikai kötvénypiacon kétszázalékos hozam mellett egy évre befektettünk. Első lépésben átváltottuk pénzünket (mondjuk 100 ezer forintot), így 455 dollárt kaptunk. Egy év elteltével – az említett két százalékkal számolva 464 dollárunk lesz. Amikor azonban az év végén vissza akarjuk váltani a dollárt – az időközben elszenvedett további árfolyamesés miatt – ezt már csak 210 forinton tehetjük meg, így a visszaváltás után 97 363 forintot kapunk.
Vagyis a dollárbefektetés forintban kimutatott hozama valójában veszteség, hiszen nem pusztán a nominális kamat volt magasabb Magyarországon, hanem az árfolyamváltozás is a magyar befektetést hozta előnyösebb helyzetbe. Ugyanez most az euró-dollár viszonylatban is fennáll, tehát ez esetben is helytálló a jó tanács, miszerint most dollárban érdemes eladósodni és euróban vagy forintban befektetni pénzünket.
