Belföld

Parkolás – vétkes autós is megúszhatja a bírságot

A kiszabott büntetést az az autós is megúszhatja, akit jogosan bírságoltak meg, de nem fizetett. Aki pedig pert nyert a parkolási társaság ellen, kártérítést követelhet.

Kovács Kázmér, a Magyar Autóklub (MAK) Jogi és Érdekvédelmi Bizottságának elnöke szerint az Legfelsőbb Bíróság ítéletének lehetséges következményei a lezárt ügyek esetében a következők: ha az autós korábban megnyerte a pert a parkolási társasággal szemben, vagy a parkolási társaság elállt vele szemben az igény érvényesítésétől, de az autós költségei vagy azok egy része megtérületlen maradt, kártérítési igényt nyújthat be.


Egy másik lehetőség, hogy nem vagyoni kárigényt nyújt be az érintett autós a személyes adat védelméhez fűződő érdek sérelme miatt (az LB határozata ugyanis kimondja: a Belügyminisztérium adathivatala jogellenesen kezelte, illetve továbbította a parkolási díjat nem fizető autósok személyi adatait a parkolási társaságnak). Ebben az esetben azonban már kérdéses, hogy azt a bíróság mikor, mely esetekben látja megítélhetőnek.


Rossz helyen védekeznek 

Kovács Kázmér szerint a Legfelsőbb Bíróság (LB) április 30-ai ítélethirdetése (lásd az erről szóló írást) után az ügyben érintett parkolási társaságok nem az ítéletről, azaz az eddig éveken keresztül folytatott törvénysértő gyakorlatukról beszéltek, hanem a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló új jogszabályról, amely mindössze 11 nappal az LB ítélet kihirdetése előtt, 2003. április 19-én lépett hatályba.

A sérelem tömeges előfordulása vethető fel, amennyiben a több százezer autós sérelmére elkövetett személyiségi jogsértés a BM adathivatala törvénysértésének társadalmi jelentőségét, illetve a törvényszegés súlyát jelentős mértékben növeli. Ezért a nem vagyoni kárigény az egyes autós részéről a sérelem viszonylag csekélyebb mértéke ellenére is érvényesíthető.


Kovács Kázmér szerint a felszólításra vagy ítéletre tartozatlanul kifizetett parkolási díjak visszatérítésére irányuló igény is felmerülhet, ha valaki annak idején esélytelennek látta a parkolási társasággal szembeni alibijét az adott időpontra igazolni, s ezért a pótdíjat inkább befizette. Ez esetben a BM adathivatalával szembeni kárigényét érvényesítheti, ha időközben előkerültek azok a bizonyítékok, melyek igazolják, hogy tartozatlanul fizetett, és sértőnek találja, hogy a személyes adatait a hozzájárulása nélkül továbbították.


A MAK jogi képviselője szerint azon autósok részéről a legbizonytalanabb bármilyen igény érvényesítése, akik bizonyítottan túllépték a parkolási időt és nem fizettek. Ámbár elvileg ebben az esetben sem lehetetlen, hogy az autós nyertesen kerül ki az ügyből.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik