Belföld

A trezor kulcsa – viták a Forrás Rt. körül

admin

2003. 04. 27. 12:00

A kormányzat által utolsó lehetőségként aposztrofált júniusi kárpótlásijegy-csere kapcsán az érintettek egyre több veszélyre hívják fel a figyelmet.

Ma már nem az a kérdés, hogy mi kerül a páncélszekrénybe, sokkal inkább az, kinek a kezében lesz a kulcs – adott hangot félelmeinek Dióslaki Gábor,

A nagyítához kattintson az ábrára!

a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) elnöke. Korábban ugyanis azt vitatták, hogy milyen cégek – azaz milyen minőségű és értékű vagyonelemek – kerülnek a Forrás Rt.-be, ezzel szemben ma már egyéb veszélyeket is látnak a társaságban. Arra hívják fel a kárpótlásijegy-tulajdonosok figyelmét, hogy információik szerint a jegyekért szerezhető Forrás-törzsrészvények többsége egy kárpótlásijegy-hasznosító cégein meggazdagodott, politikai párthoz közel álló pénzügyi csoporthoz kerülhet.

Az érdekvédők félelmeinek alapot adhat egy, a tőzsde környékén már hónapok óta kerengő híresztelés. E szerint az Arago-birodalmat felépítő Leisztinger Tamás érdekeltségébe tartozó társaságok nemcsak az elmúlt időszakban, de már a korábbi években is jelentős mennyiségű kárpótlási jegyet vásároltak, ami a mostani csere során adu ász lehet a kezükben.

Ismeretlenek

 

Az, hogy valóban megalapozottak-e a félelmek, már csak a Forrás Rt. tőzsdei bevezetését követő első közgyűlésen fog kiderülni (a részvételhez a részvényeseknek be kell jegyeztetniük magukat a részvénykönyvbe). A kárpótlási jegyek tulajdonosai ma nem ismertek. Piaci vélemények szerint az eredeti kárpótoltak többsége szinte egytől egyig megvált papírjaitól a korábbi cserék során, illetve tőzsdei és tőzsdén kívüli értékesítések is zajlottak. A kárpótlási jegyeknek pedig csak egy részét helyezték letétbe brókercégeknél, ezért a tulajdonosi megfeleltetés sem segítene a tulajdonosi kör reális felrajzolásában. 

Kifogások

A TEBÉSZ elnöke most leginkább azt kifogásolja, hogy a Forrás Rt. készülőben lévő alapszabálya nem védi megfelelőképpen a kisebb jegytulajdonosok érdekeit. A cég jelenlegi tulajdonosa, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. ugyanis két, különböző jogokat megtestesítő részvénysorozatot kíván létrehozni.

Az összesen 9 millió részvényből várhatóan 5 millió darab törzsrészvény lesz (ebből az apportált ingatlanok cégbírósági bejegyzését követően közel 236 ezer darab a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-hez, 162 ezer pedig a Pannóniafilm Kft.-hez kerül), míg 4 millió darab szavazati jogot nem biztosító, úgynevezett osztalékelsőbbségi osztályt alkot majd. A cég majdani irányításához így egy 2,5 millió plusz egy darabos részvénypakett már elegendő lesz.

Amennyiben igaznak bizonyul az a feltételezés, miszerint egy érdekcsoport máris rendelkezik egy ekkora csomaggal, könnyen előfordulhat, hogy a Forrás Rt. az ő irányításuk alá kerül, ami pedig a TEBÉSZ szerint a többi részvényes érdekeit sértheti. Noha a jegyzés során a kárpótlási jegyek birtokosai szabadon választhatnak a sorozatokból, a kisebb tulajdonosokat valószínűleg az osztalékelsőbbségi részvények által beígért minimum 5 százalékos osztalék vonzza majd, mondván: az a biztos, ami a zsebben van.

A TEBÉSZ mindazonáltal az osztalék meghatározását sem tartja szakmailag megalapozottnak. A Forrás Rt. jelenlegi alapszabálya fix 5 százalékos osztalékot említ, amelyet a szövetség szerint indokolt lenne fix 10 százalékosra, de minimum 5 százalékosra változtatni. Javaslatukat azzal magyarázzák, hogy az osztalékelsőbbségi papírok után fizetett osztalék mértékének alacsony szinten történő megkötése e részvénysorozat árfolyamát negatívan befolyásolhatja, amennyiben a törzsrészvények után nagyobb osztalékot fizetnek. Példaként említhető a Richter, amelynek tőzsdén nem forgó osztalékelsőbbségi részvényei után fix 12 százalék jár, míg a parketten lévő törzsrészvények a tavalyi eredmény után 33 százalékot fialnak.

Túlértékelve?

 

A Forrás vagyonát egyébként éppen a TEBÉSZ támadta meg elsőként, még hónapokkal ezelőtt. Megítélése szerint a legtöbb esetben túlértékelt vagyonelemek kerültek a nagy kalapba. Ezen értékeket azonban bőségesen alátámasztották szakvéleményekkel. A BorsodChem-részvényeken már tisztes nyereséggel sikerült túladni; arra sem kell sokat várni, hogy a cukorgyárak 2,3 milliárd forintra értékelt kisebbségi csomagjait megvásárolja a főtulajdonos; s értesüléseink szerint a Tokaj Kereskedőházra is több érdeklődő akad. Az eddig értékesített befektetésekből Patonai Józsefnek, a Forrás Rt. elnök-vezérigazgatójának tájékoztatása szerint 4-5 milliárd forint folyt be, ami jelenleg állampapírokban kamatozik. E vagyon, továbbá a Forrás Rt. birtokában lévő további 10 milliárd forint értékű cégportfólió kellően vonzó lehet egy befektető számára, aki lényegében már 2,5 milliárd forint névértékű részvény birtokában megszerezheti az irányítást a társaság felett.  

Az ÁPV érvei

Az ÁPV Rt. azzal érvel, hogy szeretnének a jegyzőknek biztonságot nyújtani a fix hozammal. E biztonság azonban rögvest szertefoszlik, ha a Forrás Rt. vagyonát a cég irányítói nem osztalékfizetésre, hanem más célokra fordítják. A cég üzleti tervének készítése során elhangzott egy olyan javaslat is a szövetség részéről, miszerint a vagyonelemek eladásából származó bevételt teljes egészében szét kellene osztani a tulajdonosok között.

Az ÁPV Rt.-nél ezzel szemben lapunk információi szerint inkább a cég hosszú távú működtetését preferálják, s ennek megfelelően a szabad források befektetése mellett érvelnek. A TEBÉSZ szerint egy ilyen társaság kialakítása szöges ellentétben állna azzal az eredeti szándékkal, miszerint a cég a kárpótlásijegy-tulajdonosoknak biztosítson forgalomképes, és nem utolsósorban értékes tulajdont; ezzel szemben a főtulajdonos érdekeit fogja kiszolgálni.

Ezzel értelmét vesztené a Forrás Rt. átalakítása is. A változás vezérelve ugyanis éppen az volt, hogy a részvények elegendőek legyenek az összes még közkézen forgó kárpótlási jegy tulajdonosa számára, olyan módon, hogy azok minden egyes darabja mögött a még közkézen forgó kárpótlási jegyek kamattal növelt értékének, azaz 1742 forintnak megfelelő vagyon álljon.

Érdemes cserélni?

A TEBÉSZ abban bízik, hogy az ÁPV Rt. még a várhatóan júniusban induló jegyzés kezdete és a Forrás Rt. alapítói okiratának megváltoztatása előtt fontolóra veszi javaslataikat. Addig nem kívánnak ajánlást tenni a kárpótlásijegy-tulajdonosok felé, hogy javasolják-e a cserét vagy sem.

A piaci szereplők jó része azonban biztosra veszi, hogy – függetlenül a TEBÉSZ ajánlásától – a kormányzat lépéseit befolyásolja majd saját korábbi kijelentése, miszerint ez lesz az utolsó lehetőség a cserére. Érdemes tehát olyan helyzetet teremteni, ahol a kárpótlásijegy-tulajdonosok valóban megtalálhatják a számításukat.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Brüsszel, 2017. április 26.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) és az Európai Néppárt (EPP) parlamenti csoportjának elnöke, Manfred Weber találkozója az Európai Parlament brüsszeli épületében 2017. április 26-án. 
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.