RegioPlan Consulting osztrák kutatóintézet tanulmányából kiderül, hogy hogyan változik a vásárlóerő az EU leendő új tagországain belül. Az összehasonlításba bevont tagjelölt országok közül az egy főre jutó vásárlóerő mindössze Szlovéniában éri el – 55,5 ponttal – az ausztriai szint felét. A második helyen álló Csehországban is már csak 41,9 pont, Horvátországban pedig 35,5 pont a vásárlóerő az ausztriaihoz viszonyítva.
A lista végén két balti állam, Litvánia és Lettország, valamint két balkáni ország, Románia és Bulgária kullog: ezekben a fejenkénti vásárlóerő még a 20 százalékát sem éri el az osztrák mutatónak. Mindazonáltal az egy háztartásra jutó vásárlóerő ennél valamivel jobb képet mutat, ami abból fakad, hogy a volt kommunista országokban általában több a munkavállaló családtag – állapította meg a RegioPlan “Kelet-európai országok 2003-as összehasonlításban” című felmérésében.
A kelet-európai országok között mutatkozó különbséget illetően a bécsi intézet megállapította, hogy minél közelebb fekszik egy ország az Európai Unió “magövezetéhez”, annál gazdagabb. Így például Csehország, Szlovénia, Nyugat-Magyarország vagy akár Lengyelország is a tehetősebb kelet-közép-európai “országok” közé tartozik, míg Bulgária, Románia vagy a balti országok a legszegényebbek között vannak.
