„Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Európaiak, kedves magyar barátaim, szerte a világban! A demokrácia, a szolidaritás és a szabadság Európájának ünnepére gyűltünk ma össze.
Régi adósságát törleszti most a sors, törleszti Európa és törlesztjük magunkkal szemben mi, magyarok.
A kettészakított Európa hosszú, igazságtalan és szomorú évszázada ér most véget. Én a XXI. századot mától számolom. Európa békés újraegyesítése a berlini fal leomlásával kezdődött. A fal leomlását pedig az indította el, amikor az osztrák-magyar határon elvágtuk a vasfüggönyt és a német turisták végre újra találkozhattak mesterségesen elválasztott testvéreikkel. És az újraegyesítés itt Athénban, a demokrácia szülőhelyén egy ünnepélyes eseménnyel zárul.
Köszönetet mondok történelmünk és magánéletünk neves és névtelen hőseinek. Meghajtom fejem Szent István, Rákóczi és az 1848-as forradalom emléke és 1956 hősei előtt.
Köszönöm a békés rendszerváltást lehetővé tevő, 1989-90-es Nemzeti Kerekasztal tagjainak. De mindenekelőtt szeretnék köszönetet mondani a Magyar Köztársaság valamennyi polgárának, akik családjukkal együtt rengeteg áldozatot hoztak az elmúlt esztendőkben. Nekik köszönhetjük, hogy ez a mai, történelmi nap megtörténhetett. Velünk, magyarokkal, európaiakkal – mindannyiunkkal.
Szeretném tolmácsolni nekik a nemzet háláját.
Elképzelem, hány magyar otthonban gondolnak ma arra: “Bárcsak anyám vagy apám ezt megérhette volna…” Emlékezzünk most rájuk is; azokra akik nem érhették meg álmaik, közös álmunk megvalósulását.
Elismerésünket fejezzük ki a tagállamok kormányainak azért a nemes elkötelezettségért, amely lehetővé tette Európa újraegyesítését.
Egy magyar költő azt írta: “szabad nép tesz csuda dolgokat”. És íme, a szabad magyarok 13 éve valóban csodálatos célt tűztek maguk elé. És teljesítették: visszatértek oda, ahová ezer év óta mindig is tartoztak.
Mi, magyarok ritkán voltunk a sors kegyeltjei. Sokszor volt osztályrészünk igazságtalanság. Az egységes Európa bátor és bölcs eszméje azonban gyógyírt jelenthet legfájóbb sebeinkre. Most a magyarság is megragadhatja esélyét a sokfelé szakított nemzet határok fölötti újraegyesítésére.
Ma már látszik, az Európai Unió – benne jóval több mint tízmillió magyarral – a világ egyik legfontosabb térsége lesz. Ehhez párbeszéd, konszenzus, egymás tiszteletén nyugvó politika kell. Ez Közép-Európa és a magyarok nélkül nem megy.
Tehetségünk, merészségünk és a történelem viharaiban szerzett edzettségünk új lendületet ad az ambiciózus, európai jövőnek.
Mi magyarok nem üres kézzel térünk haza, Európába. A világ és Európa teljesítményének: művészetének, tudományának, sőt sportjának a történetét sem lehetne megírni magyar nevek nélkül. Európa ismeri és elismeri a magyar múltat.
Évszázadok alatt gyűjtöttük össze mindazt az értéket, amelyet ma itt hivatalosan is a nagy európai örökségbe ajánlunk. És amelynek megismerésére minden európai barátunkat szeretettel hívjuk az új, korszerű, európai Magyarországra. Érezzék magukat otthon nálunk.”
