Az izgalmakat csak fokozza, hogy a Kieselbach Galéria április 11-i aukciója után már másnap következik a Mű-Terem Galéria árverése. Mindkét aukción várható, hogy megdől a hazai árverési rekord. 
Gulácsy megelőzte Szinyei Mersét
Tavaly, az őszi pangást követően decemberben vett váratlan lendületet a honi műtárgypiac. A Kieselbach Galéria téli aukcióján ugyanis megdőlt a magyar árverési rekord: Gulácsy Lajos Nakonxipánban hull a hó című festményéért 80 millió forintot fizetett egy hazai gyűjtő-kereskedő, vagyis a jutalékokkal együtt körülbelül 100 millió forintba került a XX. századi magyar festészet egyik remekműve.
A korábbi rekord szintén a Kieselbach Galériához kötődött: Szinyei Merse Pál Parkban című festményéért licitálták egészen 72 millió forintig. Meglepő módon nem volt hosszú életű a Kieselbach Galéria téli árverésén született 80 milliós rekord. Alig három napra rá a Mű-Terem Galériában Gulácsy Lajos A Régi instrumenten játszó hölgy című alkotásáért már ennél is többet, 95 millió forintot fizettek.
Egy festmény kalandos története
A baba látogatói című Munkácsy festmény kalandjai 1944. március 19-én kezdődtek. A német megszállók ugyanis elhurcolták a komoly gyűjteménnyel rendelkező Vida Jenő gyárost, főrendi házi tagot. Festményei közül a háború után csak azok kerültek elő, amelyeket – köztük A baba látogatóit is – két hónappal a megszállás előtt kölcsön adott a Szépművészeti Múzeum centenáriumi Munkácsy-kiállítására. A kölcsön képeket az amerikai csapatok szabadították fel, s a háború után a magyar állam sajátjaként kezelte őket. A nyolcvanas években véletlenül látták meg a hazalátogató Vida unokák nagyapjuk kedves képét a Nemzeti Galériában. Majd két évtizedes huzavonát követően tavaly döntött úgy a szakminiszter, hogy az örökösöknek visszaadja a tulajdonjogot.
A tavalyinál is jobb év várható idén – vélekedett még januárban Virág Judit, a Mű-Terem Galéria vezetője. Mint mondta, tavasszal egy Csontváry vagy egy Munkácsy festmény leütési ára átlépheti a “bűvös” százmillió forintos határt.
Évek óta felfelé tart a piac, ráadásul annyira szűk még mindig, hogy csak további fellendülés várható – állította ugyanakkor Kieselbach Tamás. Szerinte 5-6 olyan magyar festő van, akinek valamelyik műve a közeli jövőben elérheti a százmilliós leütési árat. Nos, nyilatkozatuk idején már valamit tudhattak a tavaszi kínálatról, mert a Mű-Terem Galéria aukciójára felkínálták a régen várt Munkácsy festményt, a Kieselbach Galéria árverésén pedig felvonultatják annak a 4-5 magyar festőnek a műveit, amelyek esélyesek a 100 milliós leütési árra.
Munkácsy kontra Paál, Rippl-Rónai, Vaszary
Munkácsy Mihály Párizsban festett szalonképe 60 millióról indul a Mű-Terem Galéria árverésén. Mint azt Virág Judit elmondta, a regényes sorsú festményt tavaly kapták vissza a magyar államtól a Dél-Amerikába elszármazott örökösök, s mivel védett képről van szó, vagyis nem vihető ki az országból, és a tulajdonosok is sokan vannak, az tűnt a legésszerűbb lépésnek, ha felkínálják árverésre, hátha megveszi egy hazai gyűjtő. Papírforma szerint ezen a tavaszon ez a festmény esélyes igazán a 100 milliós, vagy azt meghaladó leütési árra.
Amíg a Mű-Terem Galéria aukcióján egyértelműen Munkácsy műve a rekordesélyes, addig a Kieselbach Galéria árverésén több kép is “gyanús”. Legelsősorban is Paál László 25 millióról induló főműve a Faluvége, de meglepetést okozhat Rippl-Rónai József azonosan beárazott festménye a Sárga zongoraszoba II. is, miként a dekoratív Vaszary János alkotás, a 18 millióról induló Akt kék lámpával sem esélytelen a 100 milliós leütésre. A Kieselbach Galéria árverésén ugyan Gulácsy Lajos művek is előfordulnak, ám ezektől most sokat nem várhatunk, hiszen az életmű kevésbé jelentős alkotásiról van szó.
Kortársak a partvonalon
A kortárs festők jelenléte ezúttal is elhanyagolható. Virág Judit ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: egyelőre felhagytak a kortársak aukcionálásával, mert a jórészt indulóáron elkelt festmények tönkretették az aukción kívüli piacon kialakult árakat, vagyis az árverések inkább csak ártottak a kortárs festőknek.
A Kieselbach Galéria árverésén ugyan mutatóban látni néhány kortárs művet, feltűnik El Kazovszkij, Németh Miklós, Nagy Gábor egy-egy alkotása, de ebben a mezőnyben nem csak ezeknek, de még az úgynevezett klasszikus “kortársak”, az elmúlt évtizedekben alkotott, már elhunyt festők műveinek is kevés az esélyük az érvényesülésre.
