Mintegy 46 millió dollár iraki vagyont fagyasztottak be eddig Ausztriában az amerikai pénzügyminisztérium két héttel ezelőtti felkérése nyomán – adta hírül a Format című politikai hetilap pénteki számában. 
Az amerikai pénzügyminisztérium különleges osztálya az iraki vagyonok befagyasztására vonatkozó felkéréshez mellékelt egy listát, amelyen a gyanúsítottak között számos vállalat és magánszemély mellett az iraki állami olajtársaság, a jegybank, valamint a két legnagyobb állami hitelintézet is szerepelt. A Format szerint az osztrák hatóságok most arra várnak, hogy az amerikai fél részletezze a gyanús cégek és személyek számláival kapcsolatos adatait.
Közben a bécsi bűnügyi hatóságok olyan értesülésekre tettek szert, hogy Ausztriában élő irakiaknak havonta több ezer dolláros összegeket utal át a gyanúsítottak listáján is szereplő két állami pénzintézet, a Rafidain és a Rasid bank. Az osztrák nyomozók nem lehetségesnek tartják, hogy ezek az átutalások titkosszolgálati fizetések.
A hatodik legnagyobb adós
Az exporthitel-biztosítással foglalkozó, állami tulajdonú Kontrollbank egyelőre nem nyilvános üzleti jelentése szerint, melyről ugyancsak a Format magazin számol be, Irak a 2002-es évben kamatok nélkül 292 millió eurós tartozást halmozott fel osztrák vállalatokkal szemben. A bank jelenlegi vezetője a lapnak elmondta, hogy a végösszeg több száz egyedi káresetből adódik, melyet a háború után kívánnak behajtani. Irak ezzel az osztrákok hatodik legnagyobb adósa.
A Format szerint Irak bécsi nagykövetsége a rezsim mindenféle európai akcióinak központja. Erre bizonyítékként a lap egyebek között azt hozta fel, hogy egy kémkedés miatt március 20-án életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt amerikai tisztnél őrizetbe vételekor a bécsi iraki nagykövetség három munkatársának a nevét találták meg. Ennek nyomán amerikai felkérésre az osztrák hatóságok alaposabban szemügyre vették a követséget, és a három diplomatát felkértek, hogy 24 órán belül hagyja el Ausztriát.
Rudolf Gollia, a belügyminisztérium szóvivője erről hivatalosan azt mondta: felkérték Irakot, hogy a nagykövetség létszámát a nemzetközileg szokásos szintre csökkentse. Ennek nincs köze a kémkedés gyanújához, állítja a szóvivő. A Format szerint azonban fura, hogy a távozásra felkérteket alig három héttel korábban akkreditálta az osztrák külügyminisztérium.
Lyuk a hálón
A Formatban egy osztrák üzletember magyarázattal szolgált a rejtélyre, amely évek óta foglalkoztatja a világot: hogyan jut a Szaddám-klán pénzhez, miközben az ENSZ látszólag átfogóan ellenőrzi az “olajat élelmiszerért” programot: minden üzletet az illetékes iraki minisztériummal kell megkötni, s az előszerződés alapján kell kérni az ENSZ szankciós bizottságának engedélyét, a pénzügyi részt pedig az ENSZ által kijelölt bank útján kell bonyolítani. Ám előszerződéshez csak úgy lehet jutni, magyarázta a lap informátora, ha az üzletember nyilatkozatban kötelezettséget vállal, hogy a megrendelés ellenértékének 10 százalékát átutalja egy bankszámlára. Aki ezt nem vállalja, az nem kap előszerződést.
A bécsi Irak legnagyobb nagykövetsége Európában. Állítólag onnan építik kapcsolataikat Szaddám Huszein elnök rezidensei. A követségi palotával szemben lévő Intercontinental szállóból nyugati titkosszolgálatok emberei figyelnek mindenkit, aki belép a követségre, vagy távozik onnan.
A Format a belügyminisztérium legutóbbi államvédelmi jelentését is idézte. Eszerint: “a külföldön is offenzívan tevékenykedő (iraki) titkosszolgálatok feladatai közé tartozik Irak támogatása a fegyverkezés területén való beszerzésekben, valamint az információszerzés a legkülönfélébb területekről, különösen az iraki másként gondolkodókról”.
Féltestvérek, bizalmasok, külügyminiszterek
Az iraki rezsimnek szövevényes üzleti kapcsolatai vannak Ausztriában: Barzan Ibrahim al-Takriti, Szaddám féltestvére a legutóbbi időkig Irak svájci ENSZ-nagyköveteként kezelte azt az összesen mintegy 15 milliárd dollárt, amely állítólag az éves olajbevételek öt százalékának elsikkasztásából származott. Ebből nagyobb összegeket fektetett egyebek között a Daimler-Chrysler részvényeibe egy panamai és egy genfi székhelyű cég útján. Mindkettő ügyvezetője Alván Aláeddín Huszein, Szaddám bizalmasa, aki már 1980-ban céget alapított Bécsben. Az osztrák nyomozók szerint ilyen cégek egész hálózata működhet Ausztriában.
A halabdzsai mészárlás
Szaddám Huszein rezsimje 1988-ban az Irak északi részén élő kurdok ellen vetette be vegyi fegyvereit. Mustárgázt, szarin és tabun gázokat tartalmazó bombák hullottak a kurdok lakta Halabdzsa városra. A támadás következtében a becslések szerint 3-5 ezer ember vesztette életét, sokan tartós egészségkárosodást szenvedtek.
Köztudott az is, hogy a forradalmi kormányzó tanács alelnöke, Izzat Ibrahim – akinek a számlájára írják a Halabdzsa kurd falu elleni mérgesgáztámadást – többször kezeltette magát Bécsben. Gyakran jár Ausztriába Tárik Aziz alelnök, unokaöccse az alsó-ausztriai Fischamendben fogorvos.
