Kétszeresére nőtt az idegen nyelven beszélők száma és aránya az elmúlt tíz évben Magyarországon. A több mint tízmilliós hazai népességéből a 2001-es népszámlálás adatai szerint hozzávetőlegesen a lakosság 20 százaléka (a férfiak 18,9, a nők 19,5 százaléka) mondta, hogy anyanyelvén kívül legalább egy másik nyelven képes másokat megérteni és magát megértetni. Ez az arány az Európai Unió lakosságán belül 53 százalék.
Magyarázzuk a bizonyítványt
Az Európai Unió lakosságának anyanyelve a finnek és az afrikai, illetve az ázsiai bevándoroltak kivételével az indoeurópai (indogermán) nyelvcsaládba, a magyar nyelv a finnel együtt pedig az uráli nyelvcsalád finnugor nyelvcsoportjába tartozik. A magyar nyelv nyelvtana és szóalkotása is idegen az európai nyelvektől. Egy holland vagy egy svéd anyanyelvű lényegesen könnyebben tudja elsajátítani az angolt vagy a németet, mint egy magyar. Számukra a megtanult nyelv szinten tartása is könnyebb, mint a magyarok esetében.
Magyarországon a második nyelvet is beszélők száma több csoportból tevődik össze. Vannak, akik akár az iskolai oktatásban, akár valamely külön nyelvtanfolyamon tanulnak meg anyanyelvükön kívül egy másik nyelvet. A második csoport azokból tevődik össze, akik az országban élő valamelyik nemzetiségi csoporthoz tartoznak, magyar anyanyelvűnek vallják magukat, de beszélt nyelvként jelölik meg szüleik, nagyszüleik anyanyelvét. A harmadik csoportba tartozók a történelmi Magyarország elcsatolt területeiről, Kárpátaljáról, Erdélyből, Vajdaságból vándorolnak be, s magukkal hozzák azt a nyelvet, amelyet korábbi lakóhelyen megtanultak.
A 2001-es népszámlálás adatai szerint az érettségivel mint legmagasabb végzettséggel rendelkezők 27,0 százaléka mondta, hogy anyanyelvén kívül tud egy másik nyelvet is. Az egyetemen, főiskolán legalább egy évfolyamot elvégzett, de még oklevelet nem szerzett népességnél ez az arány már 71,3 százalék, a kötelező nyelvtanulás miatt. Ezzel szemben a diplomásoknak csak 56,6 százaléka van ilyen tudás birtokában, mert sokan vannak közöttük olyanok, akiknek még nem volt kötelező a nyelvvizsga letétele.
Minden második vezető, értelmiségi tud anyanyelvén kívül legalább egy másik nyelven. Az egyéb szellemi foglalkozásúak körében ez az arány még az egyharmadot sem éri el. A rendszerváltás idején a vezetők, irányítók negyede sem beszélt anyanyelve mellett egy másik nyelvet. Az arányok ugrásszerű emelkedésének az az oka, hogy az elmúlt évtizedben sok magyarországi vállalat került külföldi tőke irányítása alá, s ezeknél vezető beosztásba csak nyelvet beszélő szakemberek jöhettek szóba.
Sokszínűség
A magyarországi népesség anyanyelven kívüli nyelvtudásának teljessége érdekében meg kell említeni, hogy a lakosság nagyon sokféle nyelvet ismer, de egyet-egyet csak nagyon kis létszámban. Ez a nyelvtudás elsősorban történelmi, nemzetiségi, kisebbségi okokra vezethető vissza. E nyelvek zömét a környező országokban beszélt szláv nyelvek alkotják. Anyanyelvükön kívül például románul tudnak közel 82 ezren, szlovákul 47 ezren, horvátul 26 ezren, szerbül 20 ezren.
Az Európai Unió országainak lakossága körében az anyanyelven kívül az angolt használják legnagyobb arányban (41 százalék). A svédek 81 százaléka, a hollandok 80 százaléka, a dánok 78 százaléka tud angolul, szemben az olaszok 39 százalékos arányával vagy a spanyolok és portugálok 36 százalékával.
Magyarországon az angol nyelv ismerete 9,2 százalékos aránnyal a német után a második helyet foglalja el. A főbb korcsoportok tekintetében az idegen nyelvet leginkább beszélő 15-39 éveseknek is csak 18,4 százaléka tud anyanyelve mellett angolul. A diplomát még nem szerzett, de a főiskolának, egyetemnek legalább egy évfolyamát már elvégző megkérdezettek – tehát a jövő diplomásai – 52 százaléka beszél angolul. 2001-ben még csak minden harmadik egyetemi, főiskolai okleveles tudott angolul. Ez az arány a vezető értelmiségi foglalkozásúak körében is csak 30, 4 százalék.
Az EU tagországok lakossága körében 19 százalékkal a második helyen áll a francia nyelv használata. Ez a legismertebb második nyelv az Egyesült Királyságban és Írországban, ahol minden negyedik lakos tud franciául. Magyarországon 1960-ban a lakosság nem egészen fél százaléka, 2001-ben alig több mint egy százaléka tud anyanyelvén kívül franciául.
Gavaritye pa ruszki?
Az 1990. évi népszámlálásnál 153 ezren mondták magukról, hogy anyanyelvükön kívül oroszul tudnak. Várható lett volna, hogy 2001-re – a négy évtizedes kötelező iskolai oktatás megszűnése után – számuk csökkeni fog. Ez nem következett be, mert a legutóbbi népszámláláskor közel 183 ezren mondták, hogy anyanyelvük mellett beszélik az orosz nyelvet. Nagy hányaduk a 15–59 évesek köréből tevődik ki, közel 40 százalékuk vezető, értelmiségi foglalkozású.
Az unió tagországaiban az anyanyelven kívül beszélt nyelvek körében a harmadik, hazánkban az viszont az első helyet foglalja el a német. Az EU-s átlag körülbelül tíz százalék, Hollandiában a lakosság 68 százaléka, Dániában 42 százaléka, Svédországban 36 százaléka tud anyanyelvén kívül németül. Magyarországon ez az arány 9,4 százalék. A 957 ezer főleg magyar anyanyelvű németül tudó mellett még több mint 33 és fél ezer német anyanyelvű is él az országban. A diplomások közül 27,9 százalék beszél anyanyelve mellett németül, a legalább egy évfolyamot elvégzettek, de oklevelet még nem szerzetteknek pedig 34,5 százaléka.
Az Európai Unióban a negyedik leggyakrabban használt nyelv a spanyol, melynek ismerete Magyarországon az uniós átlag tizede: mindössze a lakosság 0,2 százaléka beszéli. Ennél egy árnyalattal népszerűbb az olasz, melyet a hazai lakosság 0,6 százaléka ért meg.
