Belföld

Ez az USA első “preventív” háborúja – megelőzésről vagy támadásról van szó?

admin

2003. 03. 19. 14:53

George Bush (amerikai elnök) az Irak elleni háborúval két rendezőelvvel is szakít, amelyek az elmúlt jó száz évben meghatározták Amerika biztonságpolitikáját: az Egyesült Államok mindig belekényszerült a nagy háborúkba, s még sohasem vívott preventív háborút - írta szerdán a Financial Times Deutschland (FTD) című politikai-gazdasági-pénzügyi napilap.

A mostani esetben azonban az Egyesült Államok tudatosan kereste a konfliktust. Egyik nagy háborúba sem masírozott bele annyira következetesen és önként, mint a mostaniba. Az első világháborúba az Egyesült Államokat éppen úgy más államok agressziója rángatta bele, mint a másodikba. A koreai háborút megelőzte az észak-koreai támadás a déliek ellen, az 1991-es öbölháborút a Kuvait elleni iraki invázió. Még magát a vietnami konfliktust is a kommunista fenyegetésre adott amerikai válaszként magyarázzák – még ha ezért a tíz évig tartó öldöklés túlságosan nagy ár is volt.

Az Irak elleni háború azonban más. Bagdad senkit sem támadott meg, s nincs abban a helyzetben, hogy az Egyesült Államokat közvetlenül megtámadja. Szaddám Huszein egy a sok diktátor közül, különösen félelmetes ugyan, veszélyt jelent a régióra, de mégsem második Adolf Hitler.

Az Irak elleni háború Bush új megelőző (preventív) doktrínájának első gyakorlati próbája. A katonai csapás mellett szóló érveket helyeselni lehet, vagy el lehet vetni. A tény azonban még tény marad: egy Szaddám elleni háború annyira preventív, hogy már-már a támadó háború határát súrolja.

Amikor Amerika átlépi a háború küszöbét, egyben egy új világrend alapját is lerakja. Nem azért, mert megsértette a nemzetközi jogot, hanem mert a megelőző csapással precedenst teremt. Amennyiben más országok is magukénak fogják vallani a doktrínát, a világ káoszba süllyed.

A vezérlőelvek megváltoztatása nem jelenti, hogy a támadás ne lenne jogos, az amerikai kormánynak jó érvei vannak a katonai csapásra… Mégis hiba most háborúba vonulni. Egy katonai akcióhoz, amely forradalmian új biztonsági doktrínára épül, s annyira nagy kockázatokat rejt magában, nem elég pusztán jó érvekkel rendelkezni. Szükség van a saját lakosság támogatására és szövetségesekre.

Bush egyikkel sem rendelkezik. Az amerikaiak csak vonakodva követik… Bush háborús koalíciója is törékeny. Nagy-Britannián kívül egyetlen ország sem áll ki mellette teljes mellszélességgel. Szövetségesi belátás, valamint az attól való félelem, hogy elvesztik a világhatalom kegyeit – nos, ezek a koalíció legtöbb tagjának fő motívumai, s nem pedig a meggyőződés. Valójában az iraki háború külpolitikai előkészítése katasztrófa volt. Bushnak nem sikerült meggyőznie elképzeléseiről a világ közvéleményét.

Mindez józan következtetés levonását eredményezi: lehet, hogy Bush a helyes háború élén áll, de a külpolitikai környezet olyannyira mérgezett bizalmatlansággal, hogy még egy helyes háborút sem lehet nagyon sikeresen levezényelni. Bush a háborút az ügyetlen diplomáciai fellépéssel kalandorsággá változtatta. Amennyiben balul sül el valami, az Egyesült Államok ott áll majd egyedül egy olyan problémával, amelyet a világközösség többi államának a segítsége nélkül képtelen lesz megoldani – írta szerdai kommentárjában a német Financial Times Deutschland.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Thromboembol in blood vessel. Clot formation, 3D illustration
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.