Belföld

Már csak az Európai Parlamentnek kell jóváhagynia a csatlakozást

Az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága szerdán óriási többséggel megszavazta elnökének a csatlakozási tárgyalások befejezéséről előterjesztett jelentését, és ezzel szabad utat nyitott a csatlakozási szerződés parlamenti elfogadása előtt.

A testület 55 szavazattal, két ellenszavazattal, egy tartózkodás mellett biztosította támogatásáról Elmar Brok jelentését. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a jövő évi csatlakozásokról a parlament teljes ülésén április 9-én esedékes szavazást is a menetrendnek megfelelően tartják meg, és az is hasonlóan pozitív eredményt hoz.

“Ha a parlament április 9-én követi a bizottság példáját, akkor semmi nem állhat az útjában annak, hogy egy héttel később, április 16-án az athéni Akropolisz alatt aláírják a csatlakozási szerződést” – mondta Brok a szavazás után.

A Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia 2004. május 1-jén esedékes csatlakozásáról szóló szerződést az EP-nek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy a tizenötök és a tíz csatlakozó ország vezetői aláírhassák, és megkezdődhessen a ratifikációs folyamat.

A napokban kétségessé vált e menetrend tarthatósága, mert nézeteltérés támadt a parlament és az EU legfőbb döntéshozó szerve, a miniszteri tanács között a csatlakozási szerződésnek az uniós költségvetéssel foglalkozó egyik melléklete körül. A parlament azt tette szóvá, hogy a csatlakozási tárgyalásokat lezáró decemberi koppenhágai csúcson erről született megállapodásokat a vele folytatott előzetes konzultációk nélkül építették bele a szerződésbe. Kifogásolta továbbá, hogy a melléklet pontosan megjelöli az újonnan csatlakozó országokra jutó költségvetési kiadások plafonszintjét, ami álláspontja szerint hátrányos megkülönböztetést jelent rájuk nézve.

A bizottsági szavazás után Brok reményét fejezte ki, hogy a plenáris szavazásig hátralévő időben a tanács és a parlament között zajló folyamatos konzultációkon sikerül rendezni a nézeteltéréseket. Mint mondta, technikailag ennek több lehetséges módja is elképzelhető, például megállapodhatnak arról, hogy a kifogásolt számokat irányadó jellegűnek minősítik.

A most megszavazott határozatban szereplő egyik kulcsfontosságú kompromisszum a Benes-dekrétumok sokat vitatott ügyét érinti. Az EP-ben sokan úgy vélték, Csehország csatlakozása szempontjából problematikus lehet, hogy kormánya nem hajlandó hatályon kívül helyezni a forma szerint mindmáig érvényben lévő dekrétumokat.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.