Belföld

Az EU szemet huny a benesi dekrétumok felett

admin
admin

2003. 03. 19. 10:35

Csehország uniós tagfelvételét aligha befolyásolja, hogy az EU többszöri felszólítása ellenére sem helyezték hatályon kívül a benesi dekrétumokat.

Az idő a cseheknek dolgozott, s várhatóan zöld jelzést kap a Cseh Köztársaság EU csatlakozása, miután az EU országfelelőse, Jürgen Schröder kedvező jelentést nyújtott be az Európai Parlamenthez, amelynek külügyi bizottsága ma szavaz a tíz tagjelölt ország csatlakozásáról. A csehek esetében az egyedüli kritikus pontot a benesi dekrétumok jelentették: s noha ez nem akadályozza meg az ország EU-csatlakozását, a jelentéstevő arra buzdítja a parlamentet, hogy e kérdés kapcsán alakítson ki bíráló álláspontot.

Kollektív bűnösség?

Mint ismeretes, az azóta sem hatálytalanított benesi dekrétumokat közvetlenül a második világháború után fogadták el, és e jogszabály alapján telepítettek ki 2,5 millió németet, s fosztották meg állampolgárságától (teljes vagyonelkobzással) 130 ezer magyart. Egy ugyancsak érvényben lévő, 1946-ban elfogadott amnesztiatörvény mentesíti a felelősségre vonás alól azokat, akik a kitelepítés idején bűncselekményeket követtek el a kollektív bűnösséggel vádolt népcsoportok tagjai ellen.

Gesztus kérdése

Az Európai Parlament a csatlakozási tárgyalások megkezdésekor kérte a vitatott dekrétumok eltörlését. Később Jürgen Schröder egy független jogászokból álló testülettel együtt újólag kezdeményezte, hogy a cseh hatóságok hivatalosan ismerjék el a törvénytelenséget. Mindeddig azonban egyetlen cseh kormány sem kívánt a dekrétumok kérdésével foglalkozni. Az országjelentést készítő biztos szerint a cseh kormánytól elvárt politikai gesztus jól szolgálná az európai egység ügyét.

Ejnye-bejnye várható


Az előzmények ismeretében az Európai Parlament bizonyosan bírálni fogja a cseheket a benesi dekrétumok kapcsán, azonban ma már nyilvánvaló, hogy e kérdésnek semmilyen hatása nem lesz Csehország felvételére.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.