Belföld

Európai csipfejlesztés – parányi óriások

admin
admin

2003. 03. 16. 17:00

A franciaországi Crolles-ban amerikai-európai együttműködéssel felépült csipfejlesztő centrum az egész világ félvezetőiparát meghatározó kutatóközponttá válhat.

Maga Jacques Chirac lehetne a megmondhatója, hogy gazdaságdiplomáciai, vagy inkább politikai megfontolásokból jelent-e meg február végén az amerikai Motorola, a holland Philips és a francia-olasz STMicroelectronics (STM) által létrehozott hipermodern csipfejlesztő központ átadásán a Grenoble melletti Crolles-ban.



Mert a tény, hogy az Egyesült Államok és a világ egyik vezető lapkagyártója éppen az Alpok lejtőin, ráadásul európai versenytársaival közösen hozta létre egyik legnagyobb fejlesztőközpontját, kitűnő alkalmat teremtett arra, hogy az elnök tompítsa az iraki kérdés miatt kialakult francia-amerikai ellentéteket. Ugyanakkor arra is, hogy egyértelművé tegye: Európa vezető szerepre tör a világ high-tech iparában. És bár Christopher B. Galvin, a Motorola elnök-vezérigazgatója finoman emlékeztette Chiracot arra, hogy Franciaországban csaknem éppen hatvan évvel ezelőtt használtak először Motorola gyártmányú walkie-talkie-t, méghozzá a normandiai partszakaszon, s akkor is amerikaiak (köztük idősebb Gavin is), a politikát sikerült száműzni az eseményről, és a lényegre koncentrálni. Vagyis arra, hogy a világ félvezető piacának együttesen 40 százalékát birtokló három vállalat által létrehozott crolles-i központ alapvetően befolyásolhatja az elkövetkező évek csippiaci trendjeit.


 Innovatív régió

A lenyűgöző környezetben elhelyezkedő, a Philips és az STM által tíz éve alapított crolles-i fejlesztőtelep Jacques Chirac elnök szerint egy francia Szilícium-völgy központja lehetne. A Rhőne-Alpes régió a grenoble-i műszaki egyetemmel, a holland és a francia-olasz cég, a France Télécom kutatóközpontjaival és termelőegységeivel már ma is az ország egyik legintenzívebben fejlődő térsége. Crolles-ban jelenleg félezren dolgoznak, ám az új vállalatok (a Motorola, sőt, újabban a Taiwan Semiconductors Company) mostani betársulásával ez a szám 1,5 ezerre nőhet, a beszállítók pedig már ma is további 3,5 ezer magasan képzett alkalmazottnak adnak munkát. A csipfejlesztő centrum kibővítésével a régió vezetői újabb cégek letelepedésére is számítanak. A Philips, a Motorola és az STM által Crolles-ban elköltött 1,5 milliárd dollárt az elkövetkező néhány évben még legalább ennyivel egészíti ki a francia kormányzat, az Európai Unió és egyéb magáncégek. Így a párizsi Île-de-France után hamarosan ez a térség is felkerülhet az unió leginnovatívabb régióinak tízes listájára.


Le a nanométerrel!


Az Intel egyik alapítója, Gordon Moore az 1980-as évek elején fogalmazta meg az azóta csak Moore-törvényként emlegetett tételét, mely szerint a mikroprocesszorok hatékonysága minden másfél évben megkétszereződik. A jövendölés azóta is érvényes, s hogy továbbra is az maradhasson, intenzív kutatásra és fejlesztésre van szükség. A crolles-i szövetség tagjainak elsődleges célja, hogy az Intelhez hasonlóan maguk is hamarosan 90 nanométeres tranzisztorokból felépülő lapkákat gyárthassanak a mai 130 nanométeresek helyett, illetve új, a nanotechnológia tudományára épülő eljárásokkal öt éven belül 32 nanométerre csökkentsék az egyedi tranzisztorok méretét (a nanométer a milliméter milliomodrésze).

Mindez természetesen gyorsabb és hatékonyabb, alacsonyabb energiafogyasztású mikrocsipek (memóriák és mikroprocesszorok) kialakítását teszi lehetővé, éppen olyanokat, amilyeneket a Philips és a Motorola is igényel egyéb termékeiben. A teljesítmény növelésével egy időben a lapkák mennyiségének megduplázására alkalmas eljáráson is dolgoznak a fejlesztők: a már meg is indult kísérleti termeléssel az áramköröket nem a korábbi 200 milliméter átmérőjű szilícium szeleteken, hanem az azoknál jóval nagyobb, 300 milliméteres lemezeken alakítják ki.

A csipek steril szobája

A jelenleg heti 2500 szilíciumszelet (ez 2,5 millió csip előállítására alkalmas) megmunkálására felkészült steril helyiség 5 ezer négyzetméteren terül el. A külvilágtól gyakorlatilag teljesen elzárt terem légmentesen szigetelt, a benne dolgozók oxigénszükségletét a szabad levegő szennyezőanyag-mennyiségének egymilliomodát tartalmazó mesterséges gázkeverék elégít ki, amelynek hőingadozása nem érheti el az egytized fokot, a páratartalom pedig csupán 2 százaléknyit változhat.

A termet befogadó épületet tartó tucatnyi oszlopot 25 méter mélyen rögzítették a földben a kilengések elkerülése végett, maga a steril szoba pedig egy külön lengéscsillapító rendszeren nyugszik, amelynek feladata, hogy kiküszöbölje az áramkörök kialakításánál alkalmazott maratásos (fotoligráfiás) eljárásokat zavaró rezgéseket.

A cél az Intel megszorongatása

A három cég 2005-ig összesen mintegy 1,4 milliárd dollárt költ majd el a központban, egyebek közt azért, hogy a jelenleg pangó félvezető-piacon megszorongathassák vetélytársaikat. Scott McGregor, a Philips Semiconductors vezérigazgatója szerint az Intel és az ázsiai csipgyártók ellen csak a crolles-ihoz hasonló szövetségek vehetik fel sikeresen a versenyt, mert ilyen, több milliárd dolláros beruházást a vállalatok – talán az Intelen kívül – képtelenek egyedült vállalni.

A vezérigazgató úgy véli, a közös fejlesztések eredményeinek még 2005 előtt jelentkezniük kell. Úgy számít ugyanis, hogy a félvezető iparág addigra magára talál, így már nemcsak a 90, hanem a 65, sőt a 45 nanométeres technológián alapuló tranzisztorokat is gyártani kezdik. Az új csipek legnagyobb felvevői pedig már nem a PC-k, hanem az intelligens háztartási gépek, a mobilkommunikációs és szórakoztató elektronikai eszközök előállítói, valamint a gépkocsi-gyártók lesznek.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

3d illustration of city quarter construction with crane over black background
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.