Az 1992-ben életre hívott háziorvosi rendszerben dolgozó orvosok helyzete – többek között a hivatás független és szabad gyakorlása, az önálló működtetés okán – ma is alapvetően különbözik az egészségügy többi szereplőjének státuszától. Erről Balogh Sándor az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója beszélt az Országgyűlés egészségügyi bizottságának mai ülésén, ahol a háziorvosi rendszerről tájékozódtak a képviselők. A fejlődés érdekében azonban – hangsúlyozta az OALI vezetője – módosítani kell a még 2000-ban elfogadott praxistörvényt, megoldásra vár a népegészségügyi program és a prevenció finanszírozása, továbbá az országosan egységes, háziorvosi informatikai rendszer kialakítása. A főigazgató szerint az informatikai fejlesztésre 2 milliárdot, míg a prevenció finanszírozásához 5-6 milliárd forintra lenne szükség.
Az Európai Unióban még nem nyert önálló jogi státuszt a családorvoslás, az uniós országokban posztgraduális képzéssel lehet működési engedélyhez jutni – fejtette ki Hajnal Ferenc professzor, a Háziorvosi Szakmai Kollégium elnöke. A hazai szakképzési rendszert harmonizálni kell az uniós gyakorlattal, a kollégium elképzelése szerint a rezidens törzsképzés fennmaradna, ám a szakgyakorlati időn változtatni szükséges. Jelenleg ugyanis 26 hónap után lehet praxishoz jutni, ami – a professzor megfogalmazása szerint – nem EU konform. Felmerült például úgynevezett képző praxisok létrehozása, ahol – az anyagi feltételek biztosítása mellett – több rezidens is tanulhatna. Az orvostovábbképzést illetően sincs egységes európai gyakorlat, viszont meghatározott minőségi követelményeknek meg kell felelniük a doktoroknak. Ehhez kapcsolódva a professzor bejelentette: heteken belül vitára bocsátják a modernizált kompetencia listát.
Arra a kérdésre, vajon 2 milliárd forint elegendő-e az informatikai rendszer modernizálására, s országossá tételére Dobai Csilla nyíregyházi háziorvos igennel felelt. Mint elmondta, számításaik szerint 1992-2002 között a 6800 háziorvos és házi gyermekorvos összesen 12 milliárd forintot fordított a jelenlegi informatikai bázis kiépítésére. Gondot mindenekelőtt a gépek, s a használt programok sokfélesége okoz. A szabolcsi doktornő arról is szólt, hogy nem a praxisok számát kell növelni, hanem a meglévők kapacitását szükséges bővíteni gyógytornászokkal, diétás nővérekkel, diplomás ápolókkal, ily módon javítva az ellátás minőségét.
Sajátos helyzetben vannak a házi gyermekorvosok – mondta Huszár András, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. Ők ugyanis – bár jogilag a háziorvosokhoz tartoznak -, szakmailag nem váltak le a klinikumról. Problémát okoz az is, hogy az 1567 házi gyermekorvos átlagéletkora 53,8 év, s nincs utánpótlás. A csökkenő gyerekszám miatt Huszár András szerint a szociálpediátria illetve a mentálhigénia irányába kell elmozdulni, s elengedhetetlen az integrált prevenciós rendszer kialakítása. Ez utóbbi annak pontos meghatározását jelentené, hogy adott életkorban ki végzi el a szűrést, s kit terhel a jelentési kötelezettség.
Komáromi Zoltán, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi szekciójának elnöke szerint bizonyos állami feladatokat jobb lenne visszavenni az önkormányzatoktól, így többek között az ügyelet szabályozását. Az önkormányzati törvény „megnyitása” esetén pontosan meg kellene határozni, hogy az alapellátáson belül mi tartozik az önkormányzatok, az állam illetve a szakmai tennivalók sorába.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
