Az Európai Bizottság szerint a ciprusi kudarc Törökország csatlakozását is veszélyeztetheti. A Kofi Annan ENSZ-főtitkár vezetésével zajló, hónapok óta zajló béketárgyalások azután este szét, hogy hétfőn késő éjjel még mind a görög, mind a török fél újabb követelésekkel állt elő. A felek egymást vádolták a kudarcért, míg az egyesítési tervet kidolgozó Kofi Annan csak annyit állapított meg: “elérkeztünk az út végére”. Az út végén pedig egy olyan Ciprus van, amely továbbra is megosztott, és aminek csak a görög részét veszik fel az Európai Unióba 2004 májusában. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a közösségi jog, az acquis communautaire nem lesz érvényes a sziget török csapatok megszállta részén. Észak-Ciprust 1974-ben foglalta el Törökország, az ottani török kisebbség védelmében. Az Észak-ciprusi Török Köztársaságot Ankarán kívül senki nem ismeri el államnak, nemzetközi szankciók alatt sínylődik “megalapítása” óta.
Az újraegyesítési tárgyalások kudarcának legnagyobb áldozata – az ismét “hoppon maradt” ciprusi törökökön kívül – maga Törökország lehet, amelynek EU-csatlakozási esélyeit ez igencsak lecsökkentheti. Az Európai Bizottság kedden kijelentette, hogy “rendkívüli politikai problémákat vet fel a csatlakozási tárgyalások megkezdése egy olyan országgal, amely nem ismeri el az egyik uniós tagállamot (görög Ciprust – a szerk.) és megszállva tartja területének egy részét”. Mint emlékezetes, a koppenhágai EU-csúcson a tagállamok vezetői azzal napolták el Törökország csatlakozásának kérdését, hogy megbízták az Európai Bizottságot, 2004 decemberében készítsen egy jelentést az Ankara által végrehajtott reformokról. A jelentés alapján a tagállamok majd akkor eldöntik, hogy megkezdik-e a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal. “Ilyen körülmények között nagyon nehéz lesz a tárgyalások megkezdését javasolnunk” – mondta szerdán Jean-Christophe Filori bővítési szóvivő. Az Európai Bizottság a jelek szerint igen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy Törökország belátható időn belül meg tudna felelni az EU-csatlakozás támasztotta elvárásoknak.
A Kofi Annan nevével fémjelzett ciprusi egyesítési terv, amelyet az elmúlt időszakban újra és újra átalakítottak, hogy megfeleljen a két közösség vezetőinek, egy Svájchoz hasonló, de még annál is lazább konföderációt hozott volna létre, amely két szuverén államot egyesít egy dupla kabinetrendszer irányítása alatt. A tervezet visszajuttatott volna valamennyi elfoglalt területet a görögöknek. “Természetesen csatlakozni szeretnénk az EU-hoz, de nem a görög ciprióták kisebbségeként – mondta a tárgyalások után Rauf Denktas török ciprióta vezető. – “A jelenlegi terv elfogadhatatlan, nem terjeszthetem a nép elé.” A török lakosság – amely egyre határozottabban EU-párti és tömegtüntetéseken próbált nyomást gyakorolni vezetőire, hogy fogadják el az ENSZ-tervet – március 30-án szavazott volna a javaslatról.
A terv elvileg továbbra is az asztalon marad, de a török oldal most már úgy tűnik semmiképpen nem csatlakozhat 2004-ben a görögökkel együtt. Ciprusi diplomaták szerdán megpróbálták bagatellizálni a kudarcot, mondván, a tárgyalásokat később újra lehet kezdeni. Mások azonban úgy vélekedtek, hogy a görög oldal EU-tagságának biztossá válásával az utolsó esély is odaveszett az újraegyesítésre, mert a görögöknek és az EU-nak a jövőben egyáltalán nem áll majd érdekében a kompromisszum. “Lehet, hogy a megosztottság most már végleges marad. Aligha fog a nemzetközi közösség még egyszer ennyi energiát fektetni abba, hogy összehozzon egy megállapodást” – mondta a Financial Times kontinentális kiadásának egy görög kutatóintézet munkatársa.
Megfigyelők szerint részben a ciprusi kudarc is az iraki válság áldozatának tekinthető. Az ankarai kormány, amely egészen az elmúlt napokig heves alkudozásba bonyolódott az Egyesült Államokkal az amerikai csapatok esetleges fogadásáról, valamint élénk tárgyalásokat folytatott a Nemzetközi Valutaalappal az ország gazdaságának a megmentéséről, a jelenlegi körülmények között vélhetőleg nem tudott megfelelő nyomást gyakorolni a ciprusi török vezetésre, hogy az fogadja el az ENSZ-béketervet. Elképzelhető az is, hogy a ciprusi törökök felett befolyással bíró Ankara – ami továbbra sem kapott semmilyen garanciát arra, hogy megkezdheti az EU-val a hőn áhított csatlakozási tárgyalásokat – egyszerűen nem akarta kiadni a kezéből a “ciprusi kártyát”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
