Belföld

Befektetők iskolája XIII. – ez a minimum

admin

2003. 03. 06. 16:28

A tőzsdéken most általános hangulat-meghatározó folyamatok mozgatják az árakat. Nyugodtabb időkben bizonyos mutatószámok alapján lehet megítélni egy vállalatot vagy részvényt.

Alapvető megjegyzésként érdemes leszögezni, hogy az egyes részvények, vállalatok megítélése nehezen mutatható ki egyetlen számban, hiszen eltérő országban, más konkrét környezeti paraméterekkel működnek és különböző növekedési kilátásokkal rendelkeznek. Mégis van egy-két olyan széleskörűen elfogadott mutatószám, amely segíthet a vállalatok megítélésében.

Amennyiben egy tőzsdén jegyzett részvény árfolyamát látjuk, ennek nagyságrendjét azonnal két szempontból is megítélhetjük: a cég nyereségtermelő-, illetve osztalékfizető-képessége alapján. A részvénytulajdonosok az esetleges szubjektív okokon túl ugyanis jellemzően kétféle pénzügyi célból tartanak részvényeket: vagy árfolyamnyereséget, vagy osztalékot szeretnének realizálni a befektetéssel.

Szektorális hatások

  

A modern, nagy hozzáadott értéket termelő szektorok jellemzően magasabb P/E-mutatóval futnak, mint a tömegtermelést, általánosan ismert technológiát alkalmazó iparágak. Hasonlóképpen a fejlettebb gazdaságokban működő cégeknek is magasabb értéket tart jogosnak a piac, mint a fejlődő piacgazdaságok reprezentánsainak. A paletta egyik végén egy amerikai biotechnológiai cég állhat, míg egy kevésbé fejlett tőzsdén jegyzett tömegtermelést folytató cég (például egy bolgár cukorgyár) várhatóan csak jóval kisebb P/E mutatóval rendelkezik. A mutatószám használatánál azonban vigyázni kell, hogy azokban az években amikor egy cég veszteséges, vagy nullszaldó közeli eredményt ér el, olyan extra P/E mutatókat kapunk, amelyekből igencsak korlátozottan vonhatunk le következtetéseket.  

P/E mutató

Egy részvény árfolyama a cég nyereségtermelő képességétől erősen függ, ezért jelent sokat a részvényárfolyamból és az egy részvényre jutó adózott nyereségből számolt, úgynevezett P/E mutató. Számítása során először meg kell néznünk, hogy a részvényt kibocsátó társaság a vizsgált időszakban (az elmúlt évben) mekkora adózott eredményt ért el. Ha előre akarunk kalkulálni, azt kell megnéznünk, hogy az aktuális üzleti évben várhatóan mekkora adózott eredményt fog elérni.

Ezt az összeget el kell osztanunk a társaság részvényeinek számával. Az így kapott érték az egy részvényre jutó adózott nyereség (ismert angol röviditéssel, az EPS). Ha ezek után a részvény tőzsdei árfolyamát (P=price) elosztjuk az EPS-sel, megkapjuk a P/E-t, ami azt fejezi ki, hogy a piac az adott évi nyereség hányszorosára értékeli a részvénytársaságot.

Minél magasabb a P/E mutató, annál drágább a részvény, vagyis a piac a nyereség sokszorosát is megadja a papírért. A mutató általános összehasonlításra így még nem használható, vagyis nem jelenthetjük ki, hogy mindig az alacsonyabb P/E mutatóval rendelkező céget kell megvennünk, mert az társaihoz képest alul van értékelve, vannak olyan regionális, illetve szektorfüggő torzítások, amit figyelembe vesznek az értékelők.

Olvassa el… 

…sorozatunk korábbi írásait:
Befektetők iskolája 

Osztalékhozam

Az osztalékhozam azt igyekszik kimutatni, hogy a tőzsdei árfolyamhoz képest milyen egy cég osztalékfizető képessége. Az adott év egy részvényre jutó osztalékát kell elosztanunk a részvény aktuális árfolyamával. Ha egy ezer forinton futó részvény száz forintos osztalékot fizet, az osztalékhozama rendkívül vonzó, tíz százalékos.

Minél magasabb százalékos értéket kapunk, annál inkább megéri a részvényt pusztán az osztalékért megvásárolni. Amennyiben ugyanis az árfolyam a jövőben sem csökken és a cég osztalékfizetési képessége is változatlan marad, akkor a részvény egy olyan kötvénynek tekinthető, amely minden évben fizeti az osztalékhozamnak megfelelő kamatot, míg a tőkerész bármikor visszaváltható. Magyarországon aktuálisan a Zwack Unicum, illetve az áramszolgáltató papírok osztalékhozama magas, leginkább ezeket a papírokat lehet érdemes pusztán az osztalékért is megvenni.

Eladósodottság 

A tőkeáttételi vagy eladósodottsági mutatók azt mutatják, hogy a cég milyen mértékben működik hitelből, illetve saját tőkéből. A mutatók a vállalat adósságait (általában hosszú lejáratú kötelezettségeit, vagy akár valamennyi idegen tőkéjét) vetik össze a társaság saját, vagy összes forrásával. Minél magasabb a jelzőszám, annál jobban el van adósodva a cég. Ez persze önmagában még nem feltétlenül negatívum, és különböző iparágakban más és más az elfogadhatónak tartott eladósodottsági szint, a gyorsan romló folyamatokat, illetve a magas értékeket azonban érdemes figyelemmel kísérni.  

Tőkehelyzet

Aki a részvényárfolyamból számítható jelzőszámokon túl is szívesen néz a számok mögé, rengeteg vállalati mutatószámot is megvizsgálhat. Ezek között is vannak olyan könnyen számolható, kiemelt mutatószámok, amelyek alapján sok fontos tendenciát előre lehet jelezni a részvénytársaságok gazdálkodási helyzetéről. Ezen mutatók alapadatai nyilvánosak, amelyeket a kibocsátók szokásos negyedéves gyorsjelentéseikben közzétesznek mérlegükben, vagy eredmény-, és cash flow kimutatásaikban.

Természetesen pusztán az alapadatok, illetve azok változása a bázishoz képest is sokatmondó lehet (nőtt-e, vagy csökkent a vállalat árbevétele, nyeresége, adóssága és így tovább). Ha azonban ennél szofisztikáltabban kívánjuk a kérdést megközelíteni, elkezdhetjük az összehasonlításokat.

Kezdjük a mérleg főbb soraival, a saját tőkével és a jegyzett tőkével! A jegyzett tőke az alapítók, illetve a későbbiekben alaptőke-emelést végrehajtó részvényesek ténylegesen befizetett vagyona, a részvények együttes névértéke. A saját tőke a részvényekkel szemben álló aktuális tényleges cégérték. Legfőbb részei maga a jegyzett tőke, ezentúl a tőketartalék (például a tőkeemelések során a részvényekért fizetett névértéken felüli ellenérték), illetve a korábbi évek sikeres gazdálkodásából felhalmozódó eredménytartalék.

Veszélyes tendenciákat jelezhet, ha egy társaság saját tőkéje alacsonyabb, mint a jegyzett tőkéje, hiszen ez azt jelenti, hogy a cég nem megtérülést hoz tulajdonosainak, hanem – veszteséges működés miatt – már az alapítók vagyonát éli fel. Az idegen tőke részei a rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek, bankhitelek, a kibocsátott kötvények.

Profitabilitás

 

A jövedelmezőségi mutatók azt nézik, hogy az árbevétel és a nyereség egyéb fontos mutatókhoz (befektetett eszközök, jegyzett tőke, saját vagyon) hogyan viszonyul. Ezekből megállapítható, hogy a cég mennyire hatékonyan használja a befektetők pénzét, mennyire jövedelmező gazdálkodást folytat. Minél magasabbak a számok, annál inkább megéri a cég működtetése, vagyis vonzóbb a társaság részvénye.  

Likviditás

Egy következő mutatószám-csoport, a likviditási jelzőszámok. Arról tudósítanak, hogy a vizsgált cégnek mennyire problémamentes a pénzügyi működése, van-e aktuálisan elegendő szabad pénzeszköze, vagy legalábbis könnyen pénzzé tehető eszköze. A likviditási ráták a könnyen pénzzé tehető forgóeszközöket és a közeljövőben a válallat számára felmerülő kötelezettségeket vetik össze.

Többféle mutató ismert, van amelyik csak a pénzt és az azonnal eladható likvid értékpapírt veszi könnyen pénzzé tehető forgóeszköznek, van amelyik a készleteket is. A kötelezettségeknél általában tisztább a képlet, azt majdnem mindig biztosan lehet tudni, hogy milyen kiadásai lesznek a cégnek, milyen hitelek kamat-, vagy törlesztőrészletei merülnek fel.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Marjai János / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.