Tökéletesen működött az a notebook, amelyet a Portocom Rt. kölcsönzött a Figyelő szerkesztőségének tesztelés céljaira a múlt év elején. A MultiBoss típusú mobilszámítógép különösen kedvező ára miatt rítt ki a versenytársak
hasonló tudású termékei közül. Akkor még csupán a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságán (VPOP) sejtették, hogy a gép azért lehet olcsó, mert az összeszereléséhez szükséges, jórészt tajvani alkatrészeket csökkentett áron vámkezeltették a Portocom vezetői.
Előzetesben
A VPOP több mint két éve folytat nyomozást a Portocom Számítástechnikai Rt. háza táján, és a Pesti Központi Kerületi Bíróság az ez idő alatt előkerült bizonyítékok alapján rendelte el február elején a cég négy vezetőjének letartóztatását. Jelenleg egymilliárd forintos csalással gyanúsítják őket, ám a VPOP szóvivője, Sípos Jenő elmondta: bizonyos jelek arra utalnak, hogy ez az érték növekedhet, csakúgy, mint a gyanúsítottak köre. A Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága máris több, egyelőre ismeretlen helyen tartózkodó személy ellen adott ki elfogatóparancsot.
A VPOP szerint a Portocom vezetői a jórészt Tajvanról származó notebook-alkatrészeket offshore cégeken keresztül hozták be Magyarországra, átlagosan egynegyedére csökkentett értéken vámkezelve. És mivel az ügyletben több, különböző országokban – köztük Ausztriában, Romániában és Hollandiában – bejegyzett cég is érintett, a VPOP már felvette a kapcsolatot a külföldi társzervekkel is. Sípos Jenő arról számolt be, hogy bár jelenleg szó sincs a Portocom elleni eljárásról, csupán magánszemélyek tevékenységét vizsgálják, az előzetes letartóztatás hátterében lévő ügy új keletű, azaz kezdete mindenképpen a cég létrejötte utáni időpontra datálódik.
Háború
Polló László. A Portocom vezérét és vezetőtársait jelenleg egymilliárd forintos csalással gyanúsítják.
A szóvivő arról nem nyilatkozott, vajon feljelentés, vagy a korábbi vizsgálatok során felmerült bizonyítékok alapján rendelték-e el az őrizetbe vételt, ám Polló Anna, a Portocom pr vezetője – a cég vezérigazgatója, Polló László lánya – biztos abban, hogy az eljárás megindításának hátterében valamelyik versenytárs notebook-gyártó mesterkedése áll. Ezt a céget a pr vezető nem nevezte meg, mert, mint mondta, nem “akarnak háborút”, de az általa szerkesztett sajtóközleményben az áll, hogy “egy tajvani vállalat magyarországi képviseletének feljelentése” indította el a lavinát.
Az időzítés mindenesetre aligha lehet véletlen: a versenytársak termékeinél olcsóbb noteszgépeivel és a hozzájuk társuló szolgáltatásokkal a Portocom az utóbbi években egyre nagyobb részesedést szerzett a notebookok hazai piacán, és – az IDC adatai szerint – 2002-ben például már 3200 darab gépet adott el. A múlt év decemberében pedig központosított közbeszerzési pályázaton 290 milliós keretszerződés megkötésére szerzett jogot, így egyebek mellett a Miniszterelnöki Hivatal intézményei, és nyugat-dunántúli önkormányzatok számára szállíthatja saját összeszerelésű hordozható számítógépeit.
Kényszerpálya?
Polló László, a Portocom Rt. vezérigazgatója korábban nyilatkozott lapunknak a cége számára kellemetlen vámrendelkezésekről és áfa-szabályokról (Figyelő, 2001/45 szám). Mint oly sok importőrnek, neki is szívügye volt – a 2002-ben egyébként már hatályát vesztett – Szingapúri Egyezmény, pontosabban az abból való kimaradás. E miatt egy időben nálunk minden importált számítástechnikai terméket 5 és 12,5 százalék közé eső vám terhelt, ami Polló László szerint az egész hazai informatikai szektor fejlődését lelassította. A Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt létrejött Szingapúri Egyezmény értelmében a társult országok 2002-ig fokozatosan eltörölték az informatikai termékekre kivetett vámot és áfát.
Magyarország – a papíron is alig létező hazai informatikai gyártása védelme érdekében – nem csatlakozott a számítógép-alkatrészek vámmentes kereskedelmét lehetővé tevő ezen megállapodáshoz. Így a magyar államháztartásnak évente nagyjából 30 milliárd forintos bevétele származott az informatikai termékekre kivetett vámból és áfából. Becslések szerint ugyanakkor a számítástechnikai termékek ára emiatt 5-17 százalékkal volt magasabb, mint az egyezményt aláíró országokban. Az időről időre a vámszabályok kijátszásával kísérletező importőröket sokak szerint ez a versenyhátrány késztette csalásra.
Amennyiben egy cég olyan vásárlói réteget céloz meg, amelynél az ár a legfontosabb tényező a termék kiválasztásában, könnyen a szürke- vagy feketegazdaságba sodródhat. Az árverseny ugyanis sokszor oda vezet, hogy a hivatalos beszerzési ár alatt kell eladni a terméket, ez pedig csak illegális úton lehetséges – már ha az adott vállalat úgy dönt, hogy a számára barátságtalan környezetben nem a profilváltás mellett dönt, hanem “új stratégiával” folytatja régi tevékenységét.
Az Albacomp is hasonló ügyben bukott
Ilyesfajta hozzáállás lehetett a kiindulópontja a Portocom ügyéhez hasonló, még 1998-ben kirobbant Albacomp-botránynak is, amely ott tart, hogy az idén a Legfelsőbb Bíróság nagy kárt okozó csalás, csempészés, vámorgazdaság, adócsalás és közokirat-hamisítás miatt négy év börtönbüntetésre ítélte a számítástechnikai cég volt ügyvezető igazgatóját, Minárovits Jánost, a per másodrendű vádlottja, Gulyás Imre pedig 3,5 évet kapott.
A vádirat szerint az Albacomp vezetői az 1990-es évek elején azt tapasztalták, hogy néhány belföldi vállalkozás jóval olcsóbban kínál számítógép-alkatrészeket megvételre, mint ahogyan azokhoz cégük a vámterhek és az áfa megfizetése után hozzá tud jutni. Az Albacomp vezetői arra a következtetésre jutottak, hogy mindez csak úgy lehetséges, hogy a forgalmazók nem fizetik meg az alkatrészeket terhelő vámot és az áfát. Tapasztalataikról ugyan tájékoztatták a VPOP-t, ám miután a hatóságok nem léptek fel a jogsértő tevékenységet végzőkkel szemben, az Albacompnál is illegális úton kezdték csökkenteni a vám- és áfa-fizetési kötelezettségeket. A vádirat szerint a behozott termékek értékeként az eredetinek töredékét jelölték meg beszerzési árként, így a hatóságok ennek alapján vámkezelték az árut.
A Synergon fantomvállalkozásokkal akadt fenn a rostán
Míg az Albacomp – és a gyanúk szerint a Portocom is – elsősorban a csökkentett értékű behozatallal próbálta fokozni nyereségét, addig az egyik legnagyobb hazai rendszerintegrátor feltehetően fiktív számlák vásárlásával növelte költségeit a kilencvenes években – legalábbis ezt állítják a Synergon korábbi kétes ügyeit vizsgáló nyomozók. A számlákat fantomvállalkozások adták ki, olyan soha el nem végzett szolgáltatásokról, mint például tőzsdei tanácsadás, vagy oktatás.
A cég a vádak szerint 826 millió forint értékben illesztett hamis számlákat a könyvelésébe 1997 és 1999 között – pontosan akkor, amikor teljesítménye a legjobb volt (1998-ban már 676 millió forint volt a nyeresége). Az pedig alighanem már sohasem derül ki, hogy mindez oka, vagy éppen következménye volt a ma is folyamatban lévő büntetőeljárás tárgyául szolgáló fiktív számlavásárlásoknak.
