Belföld

Befektetők iskolája XII. – ez a minimum

A tőzsde ingoványos talaj, az árfolyamok fel-le mozognak. Olykor azonban kialakulnak határozott trendek. Van, amikor váratlanul látványosan módosulnak a jegyzések.

A tőzsde alapvető elve, hogy a befektetők minden nyilvános információt azonnal „beáraznak” a részvényekbe, így a következő napi árfolyammozgásokat már az újonnan megjelenő információk határozzák meg. Ez alapvetően igaz, ám olykor mégis kialakulnak folyamatos trendek. Mi lehet ennek az oka? Valamely kedvezőtlen makrogazdasági hatás sokszor több körben, elnyújtva fejti ki hatását.

Az erős forint például előbb az exportnak erősen kitett cégek életét és versenyhelyzetét nehezíti, ám hamarosan a számukra beszállító cégeket is eléri, majd az e cégkört, régiót kiszolgáló szolgáltatókat is. Az újabb és újabb hullámok tartós depressziót, folyamatos tőzsdei áresést okozhatnak.

Természetesen mindez fordítva is elképzelhető. Magyarország EU-csatlakozása a sikeres vállalkozásoknak megkönnyítheti az európai piac elérését, újabb hullám külföldi tőke érkezhet, amely növekvő beszállítói aktivitást, magasabb foglalkoztatást, béreket, fogyasztást válthat ki. A fellendülés ebben az esetben is öngerjesztő, egyre több jó hír jelenik meg, újabb és újabb muníciót adva a börzei áremelkedésnek.

 Olvassa el…

 …sorozatunk korábbi írásait:
Befektetők iskolája

Látványos árváltozások

A Budapesti Értéktőzsde történetében jónéhány fekete, illetve rózsaszín napra is emlékezhetünk, amikor egyszerre esett nagyot az index, vagy amikor hatalmas áremelkedést könyvelhettünk el. A gazdasági folyamatok ugyan ritkán köthetők egyetlen konkrét pillanathoz, eseményhez, ám ilyenekkel is találkozhattunk.

A fejlődő piacok egészére kiható pénzügyi összeomlások (Mexikó, Dél-Kelet-Ázsia, Oroszország, Brazília és Argentína is szolgált ilyen példákkal), a piac által kevésbé tőzsdebarátnak tartott párt váratlan választási sikere, esetleg egy súlyos kellemetlen meglepetésként ható makrogazdasági hír, tőzsdeidegen szabályozás bevezetése lehet ilyen negatívum. A másik oldalon olyan egyszeri változások (a gazdasági rendszer megváltozása, liberalizáció, privatizációs hullám) okozhatnak hurráoptimizmust, amilyen Magyarország már nem valószínű, de pozitív ugrást hozhat egy kedvező végkimenetelűnek ítélt politikai választás, váratlanul jó makrogazdasági eredmény, az EU-, EMU-csatlakozásunk egyszeri történései (csúcstalálkozók, referendumok).

A tőkeáttétel veszélyei 

A drasztikus ármozgások és a tartós trendek miatt nem érdemes nagy tőkeáttétellel, például hitelből tőzsdézni. Valóságos lavinát (a szerencsejátékhoz hasonló irracionális döntéssorozatot) indíthat el, ha a kölcsön tőke- és kamatvisszafizetése már kötelezettségeket támaszt számunkra, ám a kölcsönből vett részvények árfolyama nemhogy nem nő a kamatnak megfelelő hozammal, de akár még csökken is. 

Mi a teendő?

A tartós trendek és a hirtelen változások is komoly veszteségeket, súlyos piaci kudarcokat okozhatnak, amennyire lehet, erre érdemes előzetesen felkészülni. Összpiaci szinten ugyan minden nagy veszteségnél valakinek ki kell fizetnie a számlát, hiszen ha mínuszok keletkeznek, a tőzsde összkapitalizációja csökken, az ennek megfelelő pénzt valakiknek el kell veszíteniük. Ez elkerülhetetlen, ám arra azért figyelhetünk, hogy aránytalanul nagy teher ne nehezedjen ránk.

Az összeomlásszerű veszteségek elkerülése ellen a legalapvetőbb jótanács a diverzifikáció, vagyis befektetések ésszerű megosztása. Bármennyire is ígéretes a kiválasztott részvény, iparág vagy régió, nagyon nagy kockázatot vállalunk, ha egyetlen lapra tesszük fel pénzünket. Váratlan esemény hatására sohasem lehet kizárni egy részvény elértéktelenedését, egy iparág, egy régió váratlan leértékelődését.

Egy kibocsátó részvényének értékét egy versenytárs áttörést hozó innovációja, egy elveszített per, vagy mint több nyugati pénzügyi cégnél láthattuk, egyetlen felelőtlen munkatárs hatáskörtúllépése eliminálhatja. Ezek mind-mind olyan előre fel nem térképezhető kockázatok, amik után a részvény árfolyama pillanatok alatt a töredékére olvadhat. 

Adásvételi stratégiák 

Érdemes jó előre stratégiát kidolgozni a profitok realizálására és a veszteségek elviselésére! Súlyos hiba a múltból kiindulni, a részvénybefektetésnél csak jelen és jövő létezik. A piac ítélete alapján egy adott részvény értéke az aktuális tőzsdei árfolyama. Vehettük mi az adott részvényt néhány hónapja tízszer drágábban is, semmilyen garancia sincs arra, hogy e szintről már felfelé korrigál az árfolyam (éppen ugyanazt a részvényt birtokoljuk, amit aktuálisan tizedakkora áron bárki megvehet). Múltbeli vásárlásunkról tehát annyi kiderült, hogy vélhetően nem volt a legsikeresebb, de a jövőre nézve nem szabhat egyfajta pszichológia eladási gátat a bekerülési érték.
Irracionális törekvés valamennyi részvényünket éppen a csúcsponton eladni, vagy a mélyponton vásárolni. Még akkor is érdemes árfolyam-nyereségünk egy meghatározott részét bezsebelni, vagyis profitot realizálni, ha továbbra is optimisták vagyunk részvényünk árfolyampályáját illetően. Mindez persze fordítva is igaz, nem jó érzés veszteséggel (bekerülési árunk alatt) megválni papírjainktól, de ha egy értékpapír árfolyama lefelé indul, pszichológiai gátat ne állítsunk magunk elé, mert akár sokkal súlyosabb „buktába” is belekeveredhetünk.

Ha megtakarításainkat többfelé osztjuk el, akkor legalább nem egész portfóliónkon szenvedjük el a drasztikus elértéktelenedést, hanem csak egy bizonyos limitált százalékon. A részvénybefektetéseknél általában a professzionális befektetők nem is csak pusztán részvények, hanem az általuk képviselt iparágak és főbb piacaik területi hovatartozása alapján is differenciálnak. Igaz, ennek némileg ellentmond, hogy sok professzionális befektetési alap viszont éppen valamely szűkebb szegmensre szakosodik, ám az ebben rejlő kockázat (és a remélt hozam) mértéke is magasabb. A magánbefektetők helyzete annyiban eltérő, hogy a diverzifikáció haszna felülről is korlátos: az elaprózott részvénybefektetések, a túl sok részvény megvétele és azok piacainak szakszerű követése indokolatlanul sok energiát vehet igénybe.

Befektetési időtáv

A kiszállási-belépési árfolyam mellett érdemes előre feltérképeznünk befektetési időtávunkat is. Ha nagyon rövid időtávra van csak szabad pénzünk, azzal eleve nem érdemes a tőzsdén megjelenni. A hosszabb, ám határhoz szabott időtáv kedvezőbb, de a legjobb befektetési politikát akkor tudjuk kialakítani, ha tökéletes rugalmassággal tudjuk kezelni pénzeinket. Ilyenkor ugyanis nem fordulhat elő, hogy kényszerből, kedvezőtlen időben kelljen befektetéseinket felszámolni.

A hosszú távú befektetésekkel a pozitív tartós trendeket jól kiaknázhatjuk, „izgága ugrabugrálásunkkal” nem maradunk ki a tőzsdeindexek remélt növekedéséből. Jellemző adat, hogy az amerikai tőzsdeindexek összességében impozáns hosszú távú növekedései mindössze néhány kereskedési nap áremelkedésének összegével egyenlő, aki sok adásvétele közben éppen ezekben a napokban nem tartott megfelelő arányban részvényt, igazán bosszantó módon maradt ki a várva várt drágulásból.

 Lépcsőzetes adásvétel

Gyakran érzi úgy a befektető, hogy adott részvény vagy egy piac kilátásai alapvetően jók, de valamely belső vagy külső körülmény mégis átmeneti bizonytalanságot szül, ami miatt akár további áresés is elképzelhető. Ez a helyzet vélhetően nincsen távol régiónk aktuális szituációjától. A sikeres kelet-közép-európai cégek kilátásai EU-csatlakozásaink előtt pozitívak, ám az iraki háborús feszültség miatt aligha van most tere erősebb áremelkedésnek. Ilyenkor jó kockázattompító stratégia lehet a részvényeket több csomagban, árfolyamlépésekben beszerezni. Amennyiben valóban megindul felfelé az árfolyam, a korábban megvásárolt részvényekkel máris árfolyamnyereségnek örülhetünk, ha azonban (átmenetileg) lefelé lépnek a kurzusok, az átlagos bekerülési értékünket újabb vásárlásokkal lefelé szoríthatjuk. 

Áresés esetén…

Tartós bessz esetén, amikor csak csökken, csak csökken a részvényeink kurzusa, nem létezik igazán jó stratégia az azonnali részvénypiacon. Hogyan lehet a negatív folyamatokat kihasználni? Természetesen a származtatott piacokon az árak csökkenésére is lehet játszani, és hatalmasakat nyerni, illetve a besszre kalkuláló befektető sündisznó módjára be is gubózhat, és hedzsügyletekkel lefedezheti pozícióit.

A drasztikus áreséseknél már nagyobb a nyereség lehetősége a prompt részvénypiacon is. A piaci összeomlások ritkán kötődnek egyetlen naphoz. Jellemző, hogy a felbolydult piac csak nehezen találja meg újra nyugvópontját, és erős áresésekkel, majd látványos felfelé irányuló korrekciókkal hullámoznak az árfolyamok. A spekulánsok ennél semmit sem szeretnek jobban, a volatilitás (az árak nagyarányú ingadozása) idején, aki jól lovagolja meg a gyors fel-le mozgást, komoly összegeket nyerhet egy alapvetően pesszimista piacon is.

Itt is érdemes lehet stratégiát felállítani. Szokás például árfolyamsávokat kialakítani, és egyidejűleg vételi, illetve eladási megbízást is adni (az előbbit egy meghatározott alacsony, az utóbbit egy magasabb áron). Ha fennmarad a bizonytalanság, jó eséllyel többször is meg lehet venni és el lehet adni (komoly árfolyamnyereséget termelve eközben) az adott részvénypakettet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik