Belföld

Irak – a pénz, az olaj és a muskétások listája

Egyre feszültebbé válik a helyzet Irak esetében: az amerikaiak listát és költégvetési tervet, míg az arab országok olajembargó-tervet készítettek.

A muskétások listája


Az Amerikai Egyesült Államok titkosszolgálata egy 2000 embert számláló listát készített magas rangú iraki vezetőkről – jelentette a The New York Times szerdán. Az összegyűjtött nevek között egyrészt olyanok szerepelnek, akiket az USA háborús bűnösökként tart számon, másrészt pedig felkerültek olyanok is, akiket egy esetleges amerikai invázió alkalmával a szövetségesek megpróbálnak majd Szaddám Huszein ellen fordítani.

Amerikai illetékesek azt nem árulták el, hogy valójában hol és milyen formában létezik a most bejelentett számítógépes adatbázis, azt azonban közölték, a lista valójában három csoportba sorolja a számba vett személyeket: az első csoport a diktátort elvakultan követőket tartalmazza, a második a kétkedőket, a harmadik pedig azokat, akik titkon minden bizonnyal ellenzik Huszein diktatúráját. (Részletek erről>>)

Háborús költségvetés


Az amerikai kormányzat azzal számol, hogy az Irak elleni háborúnak csak a katonai költsége akár 95 milliárd dollárra is rúghat. Erről a The Washington Post című amerikai napilap számolt be szerdai számában kormányzati tisztviselőkre hivatkozva. Az illetékesek elmondták, hogy a védelmi minisztérium kiadása 60-95 milliárd dollár lehet. A várható háborús költségekhez nem számolták hozzá a hadműveletek okozta rombolást és az újjáépítés költségeit. A több mint 10 évvel ezelőtti öbölháborúra fordított katonai kiadások 61,5 milliárd dollárt tettek ki – mutattak rá ezzel kapcsolatban George Bush amerikai elnök tanácsadói.

Az iszlám országok bevetnék az “olajfegyvert”


Az iszlám országok az “olajfegyver” bevetését fontolgatják arra az esetre, ha az Egyesült Államok megtámadná Irakot. Az Iszlám Konferencia Szervezete 47 tagállamának nem hivatalos Kuala Lumpur-i tanácskozását követő szerdai sajtótájékoztatón Mahathir Mohamad malajziai miniszterelnök elmondta: a résztvevők fontolóra vették annak lehetőségét, hogy latba vessék az olaj világpiaca feletti ellenőrzésüket az Irak elleni háború megakadályozására, annak ellenére, hogy tisztában vannak ennek messzemenő következményeivel.

Ez a gondolat már korábban felmerült, de az iszlám országok, főleg az Egyesült Államok öbölbeli szövetségesei miatt, nem tudtak konszenzusra jutni. Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajtermelője hajlandó hozzájárulni olyan világméretű regresszióhoz, mint amit az 1973-as “Jom Kippuri” arab-izraeli háborút követő olajembargó kiváltott. Maga Mahathir Mohamad is úgy nyilatkozott a múlt héten, hogy egy Irak elleni háború nyomán akár 50 dollárra is emelkedhet az olaj hordónkénti világpiaci ára.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.