Az Otthon Európában címet viselő tervezet megjelenését nagy várakozás előzte meg, ám az első bemutatón leginkább az derült ki: a nemzeti lakásprogram túl sokat markol. A feladathalmokat magukban foglaló “pillérek” felölelik az építésügy és a lakáspolitika valamennyi részterületét, a jogalkotástól az új pénzügyi ösztönzők bevezetésén át a szociális támogató rendszer kiépítéséig. A ritmus is gyorsnak tűnik – négy új törvény megalkotása januárig –, s némely feladat, például a panel-korszerűsítési program önmagában is elég nagy falat, nemhogy így egy csokor részeként.
Kétségtelenül érezhető, hogy a szociális szempontok sokkal nagyobb szerephez jutnak, mint az előző kormány idején. A közép-, illetve a felső középosztály lakáshoz jutásának támogatása helyett a jövőben a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok lakásgondjain szeretnének enyhíteni. Ezt szolgálja a szociálpolitikai támogatás jövő év elején esedékes újabb emelése is. Ennek értelmében új lakás vásárlása, illetve építése esetén egy gyerek után nyolcszázezer forint, kettő után 2,1 millió, három gyerek vállalása esetén 3,2 millió, négynél pedig négymillió forint vissza nem térítendő állami támogatásra számíthatnak a szülők – jelentette be Csabai Lászlóné. A lakásügyi kormánymegbízott határozottan cáfolta a jelenlegi kamattámogatási rendszer gyökeres megváltoztatásáról szállongó híreket. S ezzel furcsa ellentmondásba került saját vitaanyagával. E szerint ugyanis az eddigi lakáspolitika olyan állami szerepvállalásra épül, amely a lakossági igénybevétel jelenlegi mértéke mellett négy-öt év alatt kezelhetetlenné teszi a támogatási rendszert. Csabainé szerint a tervezett változások azonban legfeljebb a befektetői céllal ingatlant vásárlókat érintik. Ám arról egyelőre semmi nem tudható, miként különböztetik majd meg az otthonteremtőket az üzletelőktől.
A kormányzati szándék nyilvánvaló: új és azonnal értékesítendő lakások építése helyett a bérlakásprogramban való részvétel felé szeretnék terelni a vállalkozókat. Ezt egyébként megfelelő lakbérpolitikával, a lakáshitelezési rendszer módosításával, illetve a forgalmi adó visszaigénylésére vonatkozó szabályok módosításával kívánják elérni. De mielőtt végleg elkötelezné magát egy-egy program mellett a kormányzat, azokat kipróbálják a gyakorlatban. Ezek közé tartoznak az alternatív lakásmegoldásokat népszerűsítő vállalkozások programjai vagy a köz- és a magánszféra együttműködése révén megvalósuló városrész-megújítási programok – ezek lesznek a nemzeti lakáspolitika zászlóshajói.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
