Belföld

Világ kontra Bush

Hatszáz városban összesen hatmillió ember vonult az utcára, hogy Amerika agresszív külpolitikája ellen tiltakozzon. Irak az USA elszigetelődését ünnepli.

Kétnapos globális békemenetet szerveztek a világ szinte minden főbb városában az iraki háború ellen. London, New York, Sidney, Tokió, Berlin, Kalkutta, Madrid, Los Angeles, Párizs, San Francisco, Mexico City, Róma, Athén, Melbourne – csak néhány város neve abból a hatszázból, ahol a hét végén több mint hatmillió ember vonult fel, hogy tiltakozzon az Egyesült Államok Irakkal szemben tervezett támadása ellen. Colin Powell amerikai külügyminiszter pénteken, az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) előtt elhangzott szavai hívták életre a békemozgalmat: “Irak dacol a BT határozataival, és most szembesülnie kell a kemény következményekkel”. A világ egyelőre a “Give peace a chance” – jelmondatnak adott létjogosultságot, öt kontinens ettől volt hangos a hétvégén.

A vietnámi háború óta ilyen mértékű megmozdulásra nem volt példa. A békemenetet Melbourne kezdte, ahol pénteken 150 ezren demonstráltak az Iraki háború ellen.

 Bush újra békés rendezést emleget

“Az amerikai elnök a legvégső megoldásnak tekinti az erő alkalmazását. Továbbra is reménykedik a békés rendezésben, és Husszein önkéntes távozásában. Az elnök a béke és a demokrácia szószólója. És a demokratikus értékek közül az egyik legértékesebbnek az emberek azon jogát tartja, hogy szabadon elmondhatják és képviselhetik nézeteiket” – fogalmazta meg a Fehér Ház hivatalos álláspontját Jeanie Mamo kormányszóvivő. Az amerikaiak többsége az erőszak alkalmazása mellett van, de 56 százalékuk azt csak a szövetségesekkel történő együttműködés esetén támogatná.

London

A Hyde Parkba és környékére a rendőrség becslései szerint 750 ezer tüntető vonult ki “Háború NEM” illetve “Nem az én nevemben” feliratú táblákkal. A szervezők több milliós tömegről beszéltek. A tüntetésen részt vett London polgármestere, Ken Livingstone is. “Véleményem szerint a háború csak eszköz arra, hogy az amerikai vállalatok gyakorolhassák az ellenőrzést az iraki olajmezők fölött. Úgy gondolom, visszataszító, hogy készek vagyunk Irakot megtámadni csak azért, hogy Bush elnök barátai még gazdagabbak lehessenek” – fogalmazott keményen a polgármester a tömeg előtt.

Bianca Jagger, Mick Jagger volt felesége, békeaktivista azzal érvelt, hogy Szaddám Huszeinnek nem lehet megbocsátani, hogy többször is vétett az emberi jogok ellen, de ez a tény nem jogosít fel egy háborúra. “Az sehol sem áll az ENSZ okiratokban, hogy hadat viselhetünk egy ország ellen – még ha az az ország ijesztő is – csak azért, hogy megdöntsük a kormányát. Ha ezt tennék, az anarchiát eredményezne a földön” – mondta Bianca Jagger.

Tony Blair brit miniszterelnök kifejtette, “olyan országban élünk, ahol a békés tiltakozás természetes része a demokráciának”. Ugyanakkor úgy nyilatkozott, az óriási ellenállás “nem fog visszariasztani” a katonai eszközök Irakkal szembeni bevetésétől. “Ha valaki televízióban nézi a békement felvételeit, gondoljon arra: ha 500 ezren masíroznak, az még mindig kevesebb ember, mint ahánynak a haláláért Huszein felelős. Ha egymillióan vannak, az még mindig kevesebb, mint ahányan meghaltak abban a háborúban, amelyet Huszein indított.”

New York

Az ENSZ székház közelében vasárnap gyülekező 100 ezres tömeg felett egy óriási Bush-baba magaslott. Egyik kezében egy olajjal telt vödör, a másikban vérrel teli vödröt tartott.

 FigyelőNet Irak-melléklet

 Friss hírek, elemzések Irakról, Amerikáról, a háborús készülődésről és annak gazdasági következményeiről.
Ide klikkeljen!

Desmond Tutu,Nobel-békedíjas dél-afrikai érsek szólalt fel a tömeg előtt. “A háborút akarók azt mondják, mindent megtettek a békés rendezés érdekében, de a világ azt mondja, még nem tettünk meg mindent. Bush elnök hallja meg a nép hangját, azt kiáltja, adjunk még egy esélyt a békének” – foglalta össze a tüntetők fő üzenetét Tutu. A békemenet elsődleges célja az volt, hogy meggyőzze a kormányt fegyverzetellenőrök munkájának folytatásáról.

Az egyik felvonuló, Adele Welty fia a szeptember 11-ei terrorcselekmény áldozata lett. A CNN hírtelevízióban azt mondta, nem érzi úgy, hogy fia haláláért ártatlan iraki emberek felelősek.

A tüntetők között idős férfiak és asszonyok, veteránok, béke aktivisták, fiatal párok gyermekeikkel is felvonultak. A demonstráció békésen zajlott le, bár 50 embert őrizetbe vettek a rendőrök.

Róma

Rómában hivatalos becslések szerint is több mint egymillió ember – főként fiatal – vonult végig a belvároson, hogy tiltakozzon a háború ellen. A tüntetések olasz hagyományai mellett a tömeges megmozdulás okaként valószínűleg az is szolgált, hogy az olasz kormányfő, Silvio Berlusconi határozottan kiáll Bush elnök mellett annak ellenére, hogy közvéleménykutatások szerint az olasz nép döntő többsége ellenzi a háborút.

A demonstráción politikusok is megjelentek, főként a középbal irányzatot képviselő ellenzék soraiból. Berlusconi a tüntetés után úgy fogalmazott, továbbra is kiáll az amerikaiak mellett, bár valóban százezrek tiltakoztak ellene.

Berlin

Szombaton 500 ezer ember vonult ki több mint 40 békemozgalmi szervezet felszólítására a berlini Június 17. utcára. A tömeg több kilométer hosszan hömpölygött a Brandenburgi Kapuig. A második világháború vége óta ez volt Németország legnagyobb béke melletti megmozdulása.

A résztvevők között Wolfgang Thierse, a képviselőház elnöke, és Jürgen Trittin zöld párti miniszter is megjelent. Schröder német kancellár ugyan nem jelent meg a békemenetelők között, de megerősítette, továbbra is kitart az erőszak nélküli rendezés mellett, Németország nem fog részt venni egy Irakkal szembeni háborúban.

Madrid, Barcelona

Barcelonában tüntettek a legtöbben Spanyolországban szombat este, összesen 1,2 millió ember fejezte ki békés demonstrációval háborúellenességét. Madridban 600 ezren vonultak az utcákra, de a fővárosban már a hét folyamán tartottak egy több százezres békemenetet.

A spanyolok aktivitása is érthető, mivel José María Aznar spanyol miniszterelnök egyike volt annak a nyolc államfőnek, akik levélben biztosították Bush amerikai elnököt támogatásukról. A tiltakozások már rögtön a levél megszületésekor megkezdődtek. Aznar azóta tartott több nyilvános beszédét is megzavarták békeaktivisták, akik a hallgatóság közül felállva hangosan kiabálva ellenezték az erőszakot, és távozásra szólították fel a miniszterelnököt.

Sidney

Vasárnap 200 ezer ember az utcán demonstrálva fejezte ki véleményét, hogy nem támogatják Ausztrália miniszterelnökének, John Howardnak a politikáját, aki Nagy-Britannia mellett az USA legfőbb támogatójának számít. Az egyetlen ország, amelyik a készülődés során már katonákat is Amerika rendelkezésére bocsátott. Egy 2000 fős ausztrál csapatot vezényeltek a Közel-Keletre.

A demonstrálók – akiknek nagy része középkorú és gyermek volt – a vietnámi háború idején született békedalokat énekeltek. „Azt akarjuk, hogy a miniszterelnökünk ránk figyeljen: nem akarunk háborút Irak ellen” – mondta el a CNN hírtelevíziónak Thomas Aiken, az egyik tüntető, miközben a vállán egyensúlyozta gyermekét.

Howard miniszterelnök az országszerte zajló kétnapos békemenet ellenére azt nyilatkozta az ausztrál Nine televíziós csatornában, hogy végső soron neki az országa érdekének megfelelő döntéseket kell hozni. „Aggódom az olyan országok miatt, mint Irak, amelyek kémiai és biológiai fegyverekkel rendelkeznek, mert feltehetően nemcsak saját országukban akarják felhasználni, hanem akár terroristák kezére is juttathatják. Úgy érzem, Ausztrália érdekeit szolgálom” – fogalmazott Howard.

 Bagdad: a világ mellettünk van

Az iraki Al Jumhuriya napilap címlapján a következő főcím állt: “A világ egy emberként mondta: erőszak nélkül Irak ellen”. Az arab ország a hétvégén győzelmét ünnepelte, többen úgy vélik Amerikai egyre inkább elszigetelődik. Atarik Aziz, iraki külügyminiszter azt üzente Amerikának, “hogy hallja meg a világ véleményét”. Vasárnap este Aziz Törökországba látogatott és tárgyalásokat folyatott a kormánnyal, a részletekről azonban nem adtak felvilágosítást a sajtónak.

Párizs

Nyolcvan szervezet felhívására több tízezren vettek részt a francia fővárosban a háború ellenes tüntetésen. Pierre Villard, az egyik szervező úgy fogalmazott a CNN televízióban, ez egy üzenet az Egyesült Államoknak, hogy a franciák nem akarnak háborút, ugyanakkor egy üzenet a francia államnak is, hogy éljen a BT-beli vétó jogával, ha szükséges.

„Az amerikaiak a szeptember 11-ei terrortámadás óta érthetően feszültek és stresszesebbek, de most átestek a ló túlsó oldalára” – mondta a CNN riporterének egy párizsi tüntető.

Athén

A görög főváros volt az egyetlen helyszín, ahol zavargások kísérték a 200 ezres demonstrációt. A rendőrség szerint anarchisták randalíroztak, akik Molotov koktélt dobtak egy kiadó irodájába, valamint több bankfiókba, és egy parkoló autót is felgyújtottak.

Görögország az Európai Unió soros elnökeként ellenzi az Irakkal szembeni erőszakos fellépést, és a fegyverzetellenőrök visszaküldése mellett foglaltak állást az ENSZ-ben.

Ázsia

Vasárnap demonstráltak azon kevesek Ázsiában, akik ki akarták fejezni az erőszakkal szembeni ellenállásukat. Kalkuttában 10 ezren, Tokióban pedig 5 ezren tüntettek az utcákon, ami igen elhanyagolható szám az ázsiai muszlim lakosság arányához képest.

Egy 34 éves japán békeaktivista így fogalmazott a CNN hírtelevízióban: “Japánban azért nem tüntetnek az emberek, mert úgy gondolják, érdemlegesen nem tudnák befolyásolni a történteket.”

Thaiföld 63 millió lakosának 10 százaléka iszlám vallású. Ők az amerikai termékek – mint például a Coca-cola vagy a McDonald’s hamburger – bojkottálásával tiltakoznak.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.