Belföld

T. Ház dönt az amerikai tranzitról?

A légtér használatát is kérte – a közutak és a vasútvonalak igénybevétele mellett – Magyarországtól az Egyesült Államok. Bár a kormánynak békeidőben joga van arra, hogy csapatmozgásokat engedélyezzen, a mostani helyzet Magyarország területéről indított katonai akciónak is minősülhet, ezért az Országgyűlés dönt majd. Az engedélyezés kétharmados parlamenti többséget igényel, ám Orbán Viktor szerint nemet kell mondani az ENSZ-felhatalmazás nélküli kérésre.

A magyar légteret is igénybe venné az Egyesült Államok katonái, haditechnikai eszközei és az utánpótlás délre szállításához – értesült a Népszabadság. A magyar kormányzati kommunikáció pénteken még csak a közutakra és a vasútvonalra vonatkozó kérést ismertette. A szerelvények Szlovákián Magyarországon Románián és Bulgárián haladnának keresztül Törökországig.

A csapatmozgást az alkotmány szerint a kormány engedélyezheti, ez alól kivétel, ha Magyarország területéről induló katonai akcióról van szó. Ebben az esetben a parlament dönt. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a HVG legutóbbi számában még úgy nyilatkozott, hogy nem kell a parlament elé vinni a légtér átengedésének a kérdését, hiszen olyan messze vagyunk Iraktól, hogy innen nem indulhat bevetés. A közben érkezett amerikai kérés azonban nemcsak a légtérre vonatkozott. A honvédelmi, a külügyi és az igazságügyi tárca jogászai arra a véleményre jutottak, hogy a parlamentnek kell döntenie, és értesülésünk szerint ezzel egyetért a kormányfő is. Juhász a szakértőkre hivatkozva közölte: nem lehet kizárni, hogy az átengedett szállítmány egy esetleges Irak elleni akcióban is szerephez jut.

A kormány már a Taszáron folyó kiképzés jóváhagyását is a parlament elé akarta vinni, ám akkor az ellenzék jelezte: ez a kabinet jogköre, így vállalnia kell a felelősséget is a döntésért.

A kormány végül maga engedélyezte az ellenzéki irakiak dunántúli felkészítését. Most az ellenzék egyetért abban, hogy ez parlamenti döntés.

A légtér-, út- és vasúthasználatról szóló engedély megadásához kétharmados döntés szükséges, ám úgy tűnik, hogy ez nem lesz meg. Erre vall Orbán Viktor hét végi, Villányban tett kijelentése. Tudósítónk beszámolója szerint a volt kormányfő egy lakossági fórumon közölte: hazánknak csak akkor szabad támogatnia az Egyesült Államok Irak elleni akcióját, ha ehhez az amerikaiak megkapják a felhatalmazást az ENSZ-től. A magyar parlament akkor dönt okosan – mondta Orbán –, ha az ország útjait és a vasútjait egyelőre nem bocsátja az USA fegyveres erőinek rendelkezésére. Az ilyen irányú amerikai kérésre nem kell „nemet” mondani, de „igent” sem, most még csak azt kell közölnünk, hogy várunk a válasszal az ENSZ döntéséig – hangoztatta Orbán.

A honvédelmi miniszter mindenesetre négypárti tanácskozást hívott össze mára az amerikai kérés ügyében. Az egyeztetésen a Fideszt képviselő Simicskó István – Orbán véleményéhez hasonlóan – tegnap lapunknak úgy nyilatkozott, hogy várni kell vagy a NATO állandó tanácsának, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazására. A Jugoszlávia elleni 1999-es bombázások idején szintén hiányzott az ENSZ jóváhagyása, az Orbán-kormány akkor azonban kiállt a fellépés mellett. Simicskó szerint a helyzet más, mert akkor a NATO-egyetértés megvolt. (Több MSZP-s politikus akkor bírálta az akciót, a frakció pedig kezdeményezte a korlátlan légtérhasználati engedély szűkítését, hogy Magyarország területéről ne szállhassanak fel bombázásra induló gépek.) Új helyzetet teremthet, ha a NATO-ban egyetértésre jutnának, és Törökország védelme érdekében vonulnának fel az amerikaiak. Ekkor ugyanis átengedésükhöz elegendő lenne a kormánydöntés.

Kormányzati források szerint az amerikaiak nem kötötték konkrét időponthoz a légi és földi szállítási útvonalak használatát. Szlovákia és Románia már átengedte a légterét. Juhász kijelentette: az ügy természete megkívánja, hogy gyors döntés szülessen. Ezért ma kezdeményezi, hogy az amerikai kérésről a házszabálytól való eltéréssel tárgyaljon a parlament.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik