Belföld

Kárpótlási jegyek cseréje – állami Forrásból

Hamarosan Forrás-részvényekre cserélhetik még meglévő kárpótlási jegyeiket a tulajdonosok. A tervezett tranzakció még mindig nem jelenti a végső megoldást.

A kárpótlási jegyek árfolyama hosszabb ideje a címletértéken (vagyis száz százalékon) áll a Budapesti Értéktőzsdén. Így volt ez ezen a héten is, amiből arra lehet következtetni, hogy a befektetők ítélete alapján semleges összhatásúak voltak azok a döntések, amelyeket január 30-án hozott az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatósága.

Az ÁPV Rt. ugyanis elszánta magát, hogy elősegíti a még piacon lévő kárpótlási jegyek kivonását. Döntött a Forrás Rt. feltőkésítésének pénzügyi tartalmáról, a későbbi tőkeszerkezetről, illetve a második feltöltésben szerepet kapó portfólióelemekről.

 A kimaradók

A korábban Forrás-elemként emlegetett, ám a végső portfólióban már helyet nem kapó csomagok között a Vértesi Erőmű mintegy hárommilliárd forintos részvénycsomagja tűnik a legnagyobb veszteségnek. A cég 30 százalékát jelentő pakett a részvénytársaság bizonytalan jövője miatt maradt ki. A veszteséges működés “segítette ki” a portfólióból a Tisza Cipő részvényeket (itt többségi csomag apportjáról volt előzőleg szó). Az Alföldi Nyomda minicsomagja és a Rehab pakettje szintén az új apport veszteséglistáját gyarapítja, ezek a cégek ráadásul nyereségesen is működtek. 

A végleges portfólió

A korábbiakhoz képest nincsenek számottevő változások. A portfólióba 22 részvénycsomagot és hét ingatlant választottak be. A leginkább értékelhető elemek a tőzsdei cégek kisebbségi csomagjai, így az Antenna Hungária 5 százaléka, valamint a Richter Gedeon 0,16 százaléka. A február 6-ai tőzsdei árfolyamokkal kalkulálva ezek 1,2 milliárd forintot, illetve 400 millió forint érnek.

Kibocsátóik működése alapján az értékesebb csomagelemek közé tartozhat a Hungaropharma Rt. (a piacvezető gyógyszer-nagykereskedelmi cég) 10 százaléka, illetve az új elemként felbukkanó Tokaj Kereskedőház Rt. 23 százaléka. Ismertebb cég továbbá a HM Centrál Mosodák Rt., illetve a Cartographia Kft. (előbbi száz százalékban, utóbbi kilencven százalékban kerül a Forrásba).

Szerkezeti kérdések


A korábban tervezettnél nagyobb lesz az ingatlanapport aránya és bizonyos ingatlanokat nem közvetlenül az ÁPV apportál, hanem állami tulajdonú társaságok – Forrás részvényért cserébe. Összességében mégis kicsit kisebb lett a teljes portfólió a korábban tervezettnél, ezt a kárpótlási jegy tulajdonosok nevében fellépő TEBÉSZ (Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége) sérelmezte is.

Az új apporttal 9 milliárd forint lesz a Forrás Rt. jegyzett tőkéje, míg saját tőkéje 15,6 milliárd forint. E két szám hányadosa éppen a célként kitűzött arányt képviseli, vagyis a kárpótlási jegyek névértéke és címletértéke közötti arányt. Mint ismeretes a jegyek névértéke 174,2 százalék, a címletérték 100 százalék. A részvénytársaság tőkeszerkezetét 5 millió, egyenként ezer forintos törzsrészvény és 4 millió, szintén ezer forintos osztalékelsőbbségi részvény alkotja, utóbbiakra az állampapírpiaci hozamszintnek megfelelő osztalékot terveznek fizetni.

Folytatása következik 

Korábban olyan becslések hangoztak el, hogy még 11 milliárd forint címletértékű jegy van kint a piacon. Ha ez igaz, akkor a Forrás részvényeinek jegycserés felkínálása még elméletileg sem lesz képes a teljes mennyiséget kiszívni. A nyilvános kibocsátásnak május 31-éig meg kell történnie, hogy utána egy hónapon belül mindkét sorozatnyi részvényt be lehessen vezetni a BÉT-re. A kárpótlási jegy történetének teljes befejezését 2004. december 31-éig szeretné László Csaba pénzügyminiszter megvalósítani, ám az utolsó jegyek kiszippantásának módja továbbra sincs tisztázva. 

Amit még tisztázni kell



A Forrással foglalkozó kommentárok nincsenek elragadtatva a megoldástól. Valójában nem az új konstrukció váltott ki rosszallást, hanem az, hogy a portfóliókezelő társaság részvényeinek jegycserés felkínálását sokan öszvérmegoldásnak tartják.

Nem tiszta például, hogy miként és ki fogja vezetni a Forrás Rt.-t. Az állami elképzelések szerint piaci alapú, a részvényesek döntései által mozgatott céggé válhat majd. Csakhogy bármennyire is apad az állami részesedés mértéke a Forrásban, az nem valószínű, hogy valóban irányítani tudják majd a céget megfelelően szervezett jegytulajdonosok.

Talán ez is magyarázza, hogy a tőzsdei árfolyam (vagyis a piac által a jegyek értékéről alkotott ítélet) miért nem közelít a névértékhez. Noha elvileg a Forrás Rt.-ben a portfólióelemek együttes értéke (a saját tőke) a névértéket és nem a címletértéket tükrözi.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik