Bár a 2004. május elsejére tervezett csatlakozás után Magyarországnak – a többi tagjelölthöz hasonlóan – jó néhány fontos poszt jut majd az unió intézményeiben, a legnagyobb figyelem az EU-biztos kiválasztását övezi. Az Európai Bizottságba valamennyi tagállam delegálhat tagot, és a jelölés mindenütt a kormány feladata.
A hazai kormánykoalíció két tagja, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége rövidesen tárgyalásokat kezd az uniós posztok elosztásáról. Eörsi Mátyás (SZDSZ) úgy nyilatkozott a Népszabadságnak: korai lenne konkrét személyekről találgatni, már csak azért is, mert az EU-biztosi tisztség összefügg egyéb befolyásos pozíciókkal.
Noha az Európai Bizottság tagjai elvileg a saját országuktól függetlenül tevékenykednek, nemzetek felett álló testületet alkotva, annyit Eörsi Mátyás is elismert, hogy a biztosi állás komoly politikai beosztás.
Az EU-biztos kiválasztása van olyan fontos ügy, hogy erről négypárti egyeztetést tartsunk, még ha ezt konkrétan nem is írja elő a parlamenti pártok integrációs megállapodása – mondta a Népszabadság érdeklődésére Tabajdi Csaba (MSZP). Hozzátette, hogy az Európai Bizottság magyar tagja nem a kormányt, hanem Magyarországot képviseli majd.
Az ellenzék elvárja, hogy a kormány konzultáljon vele, ne csak a biztosi posztról, hanem általában a részvételről az EU-intézményekben – erősítette meg lapunknak Szájer József (Fidesz). Ezekről a kérdésekről nemzeti alapon, nem pedig pártszempontok alapján kellene dönteni. Ami az esetleges jelölteket illeti, Szájer szerint van több olyan, a polgári oldalhoz tartozó vagy semleges személy, akit a másik oldal is el tudna fogadni.
Az új tagoknál a jelölést bonyolítja, hogy a 2004. május elsejei belépés utánra csak tárca nélküli biztosokat delegálhatnak, az Európai Bizottság ötéves mandátuma ugyanis nem sokkal később lejár. Az új bizottság november elsejével lép hivatalba, ám arra semmi garancia, hogy az új testület elnöke is elfogadja majd az addigi magyar EU-biztost – figyelmeztetett egy uniós ügyekkel foglalkozó diplomata. A csatlakozásunk a változások időszakára esik: a 2004. júniusi EU-csúcs feladata lesz kijelölni a következő Európai Bizottság elnökét, aki ezután végigjárja a tagállamokat, és jóváhagyja vagy visszautasítja a kormányok pártfogoltjait.
A leendő magyar EU-biztosnak így több követelménynek is meg kell felelnie: először menjen át az újra alakuló bizottság rostáján, és – ami ennél is fontosabb – ott minél meghatározóbb tárcát szerezzen. Az új brüsszeli testületben immár huszonöt ország verseng majd a különféle területekért, és ha Magyarországnak nincs is esélye a legfontosabb témakörök (például: mezőgazdaság, versenypolitika) megkaparintására, fontos, hogy ne a “maradék” jusson neki. Ezért lényeges, hogy a magyar kormány most olyan jelöltet válasszon, aki több területhez is kellően ért, és így jó esélyekkel indul majd a tárcákért folytatott, összeurópai versenyben.
Egy bizonyos: a következő hónapokban lesz miről vitázni. A lap úgy tudja, a kormányon belül van, aki szerint külpolitikában jártas politikust kellene delegálni – mások viszont úgy vélik, éppen ezt lenne célszerű elkerülni, mert hasonló jelöltekkel “Dunát lehet rekeszteni”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
