Belföld

Föderális lesz az EU?

Az Európai Unió négy legfontosabb intézményének - a Bizottság, a Parlament, a Tanács és a Bíróság - jövőjéről tárgyal január 20-21-én a konvent.

A 105 tagú testületet irányító bizottság egy egész napos ülést szentelt annak, hogy kidolgozza a kétnapos ülésszak menetrendjét. Az elfogadott közös szándék szerint a vita alaphangját meghatározó elv a jövő bővített Európájának, intézményi egyensúlyának megtartása kell legyen. A vita egyik kulcseleme lesz, hogy a jövő Európája alapvetően föderális legyen vagy inkább a kormányok közötti együttműködésre épüljön. Határoznak arról, hogy miként válasszák meg a jövőben az Európai Bizottság (az EU-kormány) elnökét, mekkora legyen a parlament, miként válasszák meg a képviselőket, és végül: legyen-e elnöke az EU Tanácsának vagy sem.

Az álláspontok rendkívül megosztottak. A markáns vélemények közül kiemelendő Spanyolország és Nagy-Britannia álláspontja, amely szerint egy kormányok választotta bizottsági elnökre van szükség. Németország és a kisebb országok pedig a föderális Európa hívei. Közben újabb és újabb elképzelések látnak napvilágot. Lambeto Dini olasz és Pierre Lequiller francia képviselők szerint a bizottsági elnöki tisztséget el kellene törölni, szerintük csak egy elnök legyen az EU élén, akit a nemzeti kormányok neveznek ki, öt évre. A konvent elnökségének egyik tagja, John Bruton ennél is tovább merészkedik: szerinte az Európai Bizottság elnökét magukak az európai állampolgároknak kellene megválasztaniuk. Így – véli a képviselő – az EU-polgárok pszichológiailag és érzelmileg is “eggyé válnának”. Kedden váratlanul közös javaslatot tett le az asztalra Jacques Chirac francia köztársasági elnök és Gerhard Schröder német kancellár. Megállapodásuk szerint közösen képviselik majd azt a verziót, hogy az Európai Bizottság elnökét a Strasbourgban ülésező Európai Parlament válassza meg. Német részről elfogadták azt a javaslatot, hogy az Európai Unió Tanácsának elnökét a jövőben öt évre bízzák meg a mostani, félévenként váltakozó soros elnökség helyett.

Bár a párizsi bejelentésekről szóló tudósításokban erről nem esik szó, ez utóbbi konstrukció valószínűleg kizárja, hogy az “újoncok”, tehát a 10 csatlakozó ország meghatározott időn belül betölthesse az elnöki posztot. Tehát a jelenlegi rotációs szabályok szerint mindenképpen sorra kerülő magyar EU-elnökség esélyei e szabálymódosítással minimálisra csökkennének.
[euro.hu]

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.