Belföld

A britek a leginkább kételkedők

Magyarországon az EU-ban kételkedők kevesen vannak és hangjukat is alig hallani - olvasható a Magyar Hírlapban. Ha pedig megszólalnak, a bírálatok legtöbbször nacionalista köntösben vagy politikai demagógia formájában jelennek meg. A balti országokban és Máltán szélesebb közönséghez szólnak és sokrétűbben fogalmaznak.

A jelenlegi tagállamokban szinte mindenütt léteznek az EU-t kritikusan szemlélő mérsékelt politikai irányzatok, de csak az emberek 11 százaléka véli rossz dolognak a tagságot. Reméljük most induló sorozatunk itthon is elősegíti a csatlakozás előnyeinek és hátrányainak többoldalú vizsgálatát.

“Évente 16 milliárd fontot adsz az EU-tagság finanszírozására. Ha maradt még felesleges pénzed, támogathatnál minket is.” Az EuroRealist brit szervezet honlapján olvasható felhívás egyike a megszámlálhatatlan brit bírálatnak az unió ellen.
Kétségtelenül a szigetország az unió “leggyengébb láncszeme”. Míg a többi államban marginális, legtöbbször parlamenten kívüli politikai szervezetek – akik hangjukat többnyire utcai tüntetéseken vagy kampányhirdetéseken hallatják – ágálnak az integráció ellen, az Egyesült Királyságban a zöldségestől a vezető napilapokig sokan, számtalan fórumon szólalnak fel. Mindezt többé-kevésbé homályos, tényekkel legfeljebb részben alátámasztott érvekkel teszik. Tagadhatatlan, hogy panaszaiknak van valós alapja, ám sok esetben ezeknek nem sok köze van Brüsszelhez. Példaként az egyik legfájóbb pontot, a birodalmi mértékegységrendszer cseréjét említhetjük. Sajnos kevesen tudják (és még kevesebben kötik a britek orrára), hogy ezt a királyság már közösségi tagsága előtt évtizedekkel előkészítette.
Ám a britek az utóbbi időben leginkább eurószkeptikussá képezték át magukat. Az egységes pénznem bevezetésével kapcsolatos kétkedésüket az ország vezetőinek bizonytalansága is erősíti: a kivárásos politika legfőbb következménye a tévhitek további erősödése.
[Magyar Hírlap]

Ajánlott videó

Olvasói sztorik