Geszti László a közeljövő árait illetően bizakodó. A Mol termék-előállításért felelős ügyvezető igazgatója szerint a nemzetközi kőolajpiacokon nyugodni látszanak a kedélyek. A korábban már 32 dollárt is elérő olajár jelenleg már ismét 30 dollár alatt van. S ha ez még egy-két napig így marad, akkor az üzemanyagok hazai árának csökkenésére is számítani lehet – mondja a szakember.
Egy iraki háború esetén viszont olyan sok a bizonytalansági tényező, hogy gyakorlatilag megmondhatatlan, miként alakulna a kőolaj, illetve a kőolajtermékek ára. Például kiszámíthatatlan, hogy az iraki háború milyen pszichikai hatást váltana ki. A háború első napjaiban mindenképpen várható a kőolajárak emelkedése. De hogy milyen mértékben, illetve menynyire tartósan, az nagyban függ az iraki helyzet alakulásától.
A Mol szakértői szerint kőolaj-hiány semmiképpen sem várható, s hacsak nem történik valami rendkívüli esemény, semmi sem indokolja, hogy a kőolajár kitörjön a már korábban meghatározott 22–28 dollár közötti sávból.
A kilátások taglalásánál lényeges hangsúlyozni: az áraknál nem a háború, hanem inkább a készletek a meghatározók. Az amerikai kőolajimportnak csupán 10-15 százaléka érkezik a Közel-Keletről. Ennél nagyobb mértékű Európa függősége, a közel-keleti import itt 40-50 százalék.
Az iraki kőolaj-kitermelés kiesése még a venezuelai válsággal együtt sem okozhat komoly gondot, mivel ezt a nagy kőolajtermelő országok, elsősorban a vezető szerepre törő Oroszország kitermelési tartalékaiból fedezni lehet.
Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy Irakban a Magyarországon használatos úgynevezett Urál típusú kőolajat termelnek, így ennek árát egy esetleges háború jobban érintheti, mint a Brentét. Az erős forint viszont árcsökkentő hatású, hiszen az olajszámlákat dollárban egyenlítjük ki, tehát jóval kevesebb forintba kerül az olajimport, mint mondjuk egy-másfél éve.
Tavaly egyébként benzinből 3,5-4 és gázolajból 4,5-5 százalékkal fogyasztottunk többet, mint 2001-ben. Így az éves mennyiség az üzemanyagoknál 1,4-1,5 millió tonna volt, míg a gázolajnál az éves fogyasztás kétmillió tonnát tett ki.
Mindez azonban nem annyira tankolási kedvünk növekedésével, hanem inkább objektív okokkal függ össze.
A gázolajfogyasztás erőteljesebb növekedése mögött ugyanis az erősödő infrastrukturális beruházások, vagyis a jelentős gázolaj-felhasználást igénylő útépítések állnak. Emellett kismértékben az is hozzájárult, hogy a személygépkocsikon belül egyre nagyobb a gázolajjal működők aránya. Erre az évre benzinből 2,5-3, gázolajból 3,5-4 százalékos növekedésre számít a Mol.
[Krízis előtt az olajpiac?]
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
