A frissen közgazdasági Nobel-díjat kapott David Kahneman és néhány éve elhunyt szerzőtársa, Amos Tversky szellemes kísérletekkel erősítette meg azt a tételt, hogy az ember csak hiszi magát racionális lénynek.
1/A. kísérlet – Hányan maradnak életben?
A hadsereget ellenséges erők fenyegetik, a parancsnoknak gyors döntést kell hoznia. Kémeitől megtudja, hogy egy rajtaütésszerű támadásban mind a 600 katonája meghal, hacsak nem irányítja őket sürgősen a két lehetséges menekülési útvonal felé. Ha az első útvonalat választja, akkor 200 katonája éli túl a támadást. Ha a másodikat, akkor 33 százalék annak az esélye, hogy mind a 600 katona életben marad, és 66 százalék annak az esélye, hogy mind meghal.
Egy ilyen szituációban az emberek többsége a parancsnok helyében az első útvonalat választaná Kahneman és Tversky kísérlete szerint, mivel úgy gondolják, hogy jobb döntés biztosan megmenteni 200-at, mint 600-at kockáztatni.
1/B. kísérlet – Hányan halnak meg?
A parancsnoknak újra választania kell a két menekülési útvonal közül, ám ezúttal a kérdés megfogalmazása így hangzik: ha az első utat választja, 400 katonája biztosan meghal, ha azonban a másodikat választja, egyharmad annak az esélye, hogy egyetlen katona sem hal meg, míg kétharmad annak az esélye, hogy mind a 600 katona meghal. Ön melyik útvonalat választaná?
A szituáció ilyen megfogalmazásakor a legtöbb ember már a második útvonalat választaná. Az első úton 400 ember ugyanis mindenképpen meghal, a második esetében viszont egyharmad annak az esélye, hogy mindenki megmarad.
Kahneman szerint az, hogy az emberek a szituáció különböző megfogalmazása esetén – a hitük szerint racionálisan meghozott döntésükben – ellentétes álláspontra jutnak, azzal magyarázható, hogy az emberek vesztesség-kerülők, a számukra nyilvánvaló veszteségek minimalizására törekednek.
2. kísérlet – Linda, a szókimondó bankpénztáros
Linda 31 éves, egyedülálló, szókimondó és nagyon okos. Filozófiából szerzett diplomát, egyetemistaként foglalkozott diszkriminációval és egyéb társadalmi kérdésekkel, és részt vett például a nukleáris energiatermelést ellenző konferencián. Ön szerint melyik állítás illik nagyobb valószínűséggel Lindára:
• Linda bankpénztáros
• Linda bankpénztáros és aktív tagja a feminista mozgalomnak
Az emberek többsége szerint a második állítás nagyobb valószínűséggel illik Lindára. Pedig a valószínűségszámítás szabályai szerint két véletlen esemény egyidejű bekövetkezésének valószínűsége sokkal kisebb, mint egy eseményé. Ezért bármennyire is furcsának tűnik Linda néhány személyiségjegyét ismerve, hogy bankpénztárosként dolgozik, annak valószínűsége, hogy ő egyben feminista is, kisebb, mint az első állításé.
3. Milyen színű taxi gázolt?
Egy taxi elütött egy gyalogost, majd továbbhajtott. A városban két taxitársaság üzemel: az autók 85 százaléka a zöldekhez tartozik, 15 százalékuk pedig a kék cég tulajdonában van. Az egyetlen szemtanú szerint az autó kék volt. A szemtanút vizsgálatoknak vetették alá, e szerint a tanú a baleset körülményei között az esetek 80 százalékában ismeri fel pontosan a taxi színét, az esetek 20 százalékában viszont téved. Mekkora a valószínűsége annak, hogy az érintett taxi színét helyesen észlelte a szemtanú?
Kahneman és Tversky kísérletei rámutattak, hogy az emberek számos háttérinformációt nem vesznek figyelembe. A megkérdezettek többsége ugyanis úgy vélte, hogy mivel a tanú az esetek 80 százalékában helyesen ítél, ezért 80 százalék annak valószínűsége, hogy a taxi kék. Pedig 85 zöld autóból a tanú a 20 százalékát, azaz 17 autót eltévesztett, míg a 15 kék autóból 80 százalékot, azaz 12 taxit helyesen észlel.
Azaz 29 olyan alkalomból, amikor a tanú azt állítja, hogy kék autót lát, 17-szer téved, azaz a hiba aránya majdnem 60 százalék. Figyelembe véve tehát a zöld autók dominanciáját, annak valószínűsége, hogy a tanú kék autót látott, kevesebb mint 50 százalék.
4. A befektető nyer, veszít vagy kockáztat
Ugyancsak a döntéshozók irracionalitását és a veszteségektől való ódzkodását jelzi a következő kísérlet is:
A befektetőnek választania kell:
• biztos 3000 dolláros nyereség vagy
• 80 százalék valószínűséggel 4000 dolláros nyereség és 20 százalékos valószínűséggel zéró nyereség között.
Ebben a szituációban az emberek többsége elutasítja a kockázatot, és a biztos nyereséget választja.
A második esetben a befektetők a következő két lehetőség közül választhattak:
• biztos 3000 dollár veszteség vagy
• 80 százalék valószínűséggel 4000 dollár veszteség és 20 százalék valószínűséggel zéró veszteség.
A válaszadók több mint 90 százaléka kockáztatott volna – azaz újra igazolódott Kahneman és Tversky tézise, hogy az emberek igyekeznek elkerülni a biztos veszteséget, és ezért hajlandók kockázatot is vállalnak.
