Magyarországon a mai napig sem született olyan törvény, amely elválasztaná a lobbizás tiszta formáit a korrupciógyanús ügyletektől. A tavaly nyár óta készülő “lobbitörvény” a kormányváltás miatt várhatóan nem is kerül be a hazai joggyakorlatba. Egyes szakértők véleménye szerint egyáltalán nem kár érte.
A nyilvánosság árthat isA lobbitörvény további nehézségeket vet fel az adminisztráció és a nyilvánosság területén. Minden regisztrált lobbistának félévenként a Magyar Közlönyben számot kellett volna adnia addigi tevékenységéről, céljairól. Azon túl, hogy ez a kötelezettség magas költségekkel járt volna, az üzleti élet szereplői sem fogadták volna kitörő örömmel a nyilvánosságot.
A lobbitörvénynek akkor sem lenne igazán értelme, ha tervezet szerint kellene a lobbistáknak regisztrálniuk magukat – állítja Morenth Péter. Gyakorlatilag bárki jelentkezhet erre a listára, és igazából nincs szankciója, ha valaki lekerül róla. Minthogy nem a cégek regisztráltatják magukat, hanem a cégnél dolgozó lobbista, ha gond van vele, a vállalat azonnal, minden következmény nélkül fel tudja váltani egy regisztrált alkalmazottra.
Csak nevében lobbitörvény
Az októberben elkészült lobbitörvény-tervezet csak nevében ígéri, hogy a lobbizást kívánja szabályozni, valójában a lobbizás szűk területére korlátozódik. Kizárólag a törvények, határozatok vagy az állami irányítás egyéb eszközeinek tartalmára irányuló befolyásolást szabályozná. Jóllehet az elmúlt négy év korrupcióellenes intézkedéscsomagjának lett volna része, a korrupció által leginkább érintett területek, az egyedi döntések, közbeszerzések, gazdasági pályáztatások mégsem tartoztak volna hatálya alá.
Szakérők szerint a törvény nem szabályozná átfogóan a lobbifolyamatban részt vevő személyek jogait és kötelezettségeit. A tervezet csak egy regisztrációs folyamatot vázolt föl – mondta a FigyelőNetnek Morenth Péter, a Nemzetközi Lobbisták Egyesületének elnöke. A törvény ebben a formájában nem érte volna el célját, mert nagyon egyoldalúvá tette volna lobbizási folyamatot. A lobbistának saját szándékait félévente nyilvánosságra kellett volna hoznia, míg a törvényalkotók úgy vélték: a politikusoknak nem kell számot adniuk, mert a lobbitevékenység beletartozik a politizálás rendes menetébe, függetlenül attól, hogy milyen érdekeket képviselnek.
Európában nem szokásA nemzetközi és főként az európai gyakorlatban nem megszokott a lobbizás törvényi szabályozása. Egyedül az Egyesült Államokban foglalták részletesen törvénybe a lobbizást, ahol megszámlálhatatlan erre szakosodott kommunikációs cég végzi üzletszerűen az érdekérvényesítést. A szakértők szerint a lobbicégek éppen azért működhetnek hatékonyan, mert a bonyolult törvényi előírások között ismerik a kiskapukat. Kanadában az előbbinél általánosabb szabályozást találunk, míg Nagy-Britanniában a lobbitörvény csak a köztisztviselőkre terjed ki.
Az európai kultúrában a lobbi szerepe másként fogalmazódik meg, mint az angolszász országokban. A lobbisták tevékenységét nem törvények, hanem kamarák, etikai kódexek, a lobbista közösség önfelügyelete oldja meg. Európában Brüsszelben működik a legfőbb szabályozó, a 300 regisztrált lobbicég tevékenységét korlátozó Etikai Magatartási Kódex.
Európában a politikai szféra kissé képmutatóan kezeli a lobbizást – véli Dr. Vass László, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem docense, a lobbi szakértői szak oktatója. A mostani helyzet valószínűleg azt, tükrözi, hogy a többi európai ország sem tudott megbirkózni a lobbizás kérdésével, “úgy tesznek, mintha a lobbizás nem is létezne, pedig náluk is jelen van”. Egységes lobbitörvény, a kontinentális Európában nem született ezidáig, a lobbizás gyakorlatát az összeférhetetlenségi törvényekben, a közigazgatási eljárásokra és a köztisztviselőkre vonatkozó törvényekben szabályozzák.
Az új kormány új törvényt akar
Szükség van-e Magyarországon lobbitörvényre, és ha igen, akkor milyen formában? A most kormányt alakító pártok egyértelműen jelezték, hogy új törvényt akarnak létrehozni – tudta meg a FigyelőNet Morenth Pétertől -, konkrét formájáról később tanácskoznak.
Az elnök szerint azonban nincs szükség egységes magyar lobbitörvényre, egyszerűen a mostani regisztrációs listát kellene az Országgyűlésnek működőképessé tennie, hogy tényleg olyan cégek kerülhessenek fel rá, amelyek jogszerűen akarják érvényesíteni érdekeiket. A lobbisták tevékenységét ezen túl több apró, de hathatós változtatással lehetne átláthatóbbá tenni.
Magyarországon igenis szükség lenne lobbitörvényre – felelte a FigyelőNet kérdésére Dr. Vass László, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem docense. Azt lenne a legfontosabb törvényi keretek közé terelni, hogy a kormányzati döntéshozók hogyan kerülhessenek kapcsolatba a lobbistákkal, és az érdekérvényesítők hogyan fejthessék ki véleményüket a jogalkotási, szabályozási folyamat során.
Természetesen az egyedi döntéseknél, gazdasági pályáztatásoknál is meg kellene fontolni, mi legyen a törvényes befolyásolás kerete. Érdemes lenne a pályázati kiírások előtt meghallgatni az érdekeltek véleményét a pályáztatási feltételekről, a konkrét döntéshozatalnál viszont nem lenne elfogadható, hogy bármelyik lobbizó érvényesítse érdekeit – mondja a BKÁÉ docense.
Olvassa el……korábbi írásainkat:
• Lobbitörvény: újraírják a listát
• Jogi mosodában a lobbizás
• Lobbi, szabályok nélkül
Kire vonatkozzon, kire nem?
Morenth Péter, a Nemzetközi Lobbisták Egyesületének elnöke a FigyelőNet kérdésére azt is fölvetette, hogy nincs a szakértők között tisztázva, kikre vonatkozna egy lobbitörvény. Hová tehető a szakszervezetek vagy a képviseletet jogszerűen ellátó ügyvédek szerepe, illetve az önkormányzatok és más állami szervezetek hogyan végezhetnének lobbitevékenységet?
Dr. Vass László szerint a lobbitörvényt nem lenn érdemes kiterjeszteni a szakszervezetekre. A Magyarországra is jellemző háromoldalú korporatív modellben egyértelműen szétválasztható és máshol szabályozva van az állammal kapcsolatban álló szociális partnerek érdekérvényesítése. A törvénynek az összes többi érintettre: a vállalati, ágazati és lakossági szereplőkre kellene vonatkoznia.
Az önkormányzati lobbi szabályozása ennél kényesebb kérdés – véli Dr. Vass László. Magyarországon az önkormányzatok számára sokszor áthidalhatatlan a törvényileg keletkezett távolság köztük és a központi állami szervek között. A nagyfokú autonómia gyakran kiszolgáltatottá teszi őket, ezért természetes, hogy ők is lobbiznak, és a törvénykezésnek ezt bizonyos szintig figyelembe kellene vennie.
Egy lobbitörvény persze kevés esélyt ad arra, hogy az eddig is átláthatatlan érdékérvényesítési csatornák tisztábbá váljanak – állítja Dr. Vass László, – a politizálás erősen összefonódik a lobbizással. Egyedül arra van lehetőség, hogy szélesedjen az a sáv, amelyben az érdekérvényesítés a korábbi szürke zóna helyett, már az átláthatóbb szférába kerül.
