Alapkövetelmény például, hogy az egyik sztárt Robert Redfordnak hívják. A másikat Paul Newmannek, ha ő nincs kéznél, akkor esetleg megfelel Brad Pitt is. Sőt. Brad Pitt hamarosan Redfordként reinkarnálódik, és most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy megnézhetjük, tényleg annyira egymásnak és egymásból valók-e. A Kémjátszma című filmben Tom Bishop (Pitt) ugyanúgy nincs szerencsés helyzetben, mint Nathan Muir (Redford). Bishop, a Cserkész (enyhe utalás a Tony Scott-klasszikus Az utolsó cserkészre) egy kínai börtönben a halálra készül, Muir pedig éppen belehalna abba, amivel a világ leggonoszabb társasjátéka, a Passivity – vagyis a semmittevés és a mellőzöttség – jár. Egy kém abba még belenyugszik, hogy bejön a “hidegről” (küldetése véget ér), abba azonban semmiképp, ha hidegre akarják tenni. Muirnak egyszerre kell legyőznie a bürokráciát, a közönyt, a hivatalnokok kishitűségét, az álságosságát ahhoz, hogy kiszabadíthassa egykori tanítványát.
A Kémjátszma két abszolút főszereplője Redford és Pitt. Imádják és becsülik egymást, de az ő életükben is volt egy pillanat, amikor ellenfélnek számítottak: a háborús pokolban és a hidegháború sakkjátszmáiban egyaránt helytálló hősök a szerelem dzsungelében ugyanarra a trófeára hajtottak. A Kémjátszma másik két abszolút főszereplője az idő és a tér. A történet ide-oda kanyarodik, közel húsz évet ugrál előre és hátra, közben eljuthatunk a világ legmelegebb és legzűrösebb pontjaira. A rendező Scott szerint a magyarországi forgatás alatt nemcsak Redford és Pitt volt csodás, hanem Budapest is. Nem vitás, Budapest ragyogóan alakítja a számára kiosztott szerepet: az 1975-ös Berlint.
Kémjátszma – Spy Game, 2001. Színes, amerikai film, 126 perc. Rendező: Tony Scott, operatőr: Dan Mindel. Főszereplők: Robert Redford, Brad Pitt, Catherine McCormack. Forgalmazza a UIP-Duna Film.
