Mi van a kosárban?A KSH a fogyasztói infláció számításakor használt kosarát 156 árucsoportból rakja össze, amelyek a fogyasztásban eltérő súlyt képviselnek. A hozzájuk tartozó súlyokat idén az 1999-es fogyasztási szerkezetnek megfelelőem számolják, és minden hónapban azonosak. A fogyasztást pedig a KSH a háztartás-statisztikai felméréseinek adataiból származtatja, miután azokat összhangba hozta a nemzetgazdasági elszámolásokkal.
A fogyasztói árszínvonal augusztusban csupán 8,7 százalékkal haladta meg a 2000. augusztusit, mivel a hónapban az árak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek júliushoz képest – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal. Az erőteljesen inflációcsökkenés alapja, hogy minden egyes árucsoportban csökkent a tizenkét havi index.
Az adat kedvezőbb annál, amit a piac várt, mivel augusztusra kilenc százalék körüli volt a prognózis.
Ami mozog, kiveszikA KSH által számított maginfláció a teljes fogyasztói kosarat 81,4 százalékban fedi le. Számításakor több tételt is kivesznek ki a kosárból. Ezek elsősorban idényáras élelmiszerek, háztartási energia, valamint járműüzemanyag. A művelet célja, hogy a gyakran nagyobb szezonális ingadozást felmutató részeket eltávolítsák a mutatóból, ezzel is növelve annak állandóságát.
A kedvező képet viszont árnyalja, hogy a KSH által számított maginfláció augusztusban az egy hónappal korábbihoz képest 0,6 százalékkal nőtt. Emiatt az egy évvel korábbihoz képest 9,6 százalékos drágulás némileg meghaladja a teljes fogyasztói árváltozást.
A csökkenő értéket előrevetítette a tegnapi 25 bázispontos jegybanki kamatcsökkentés – véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Rt. makroelemzője. Véleménye szerint a infláció szeptemberben 8,1 százalékra szelídül, decemberben pedig 7,5 százalék lehet az év/év érték. Ebben az esetben tartható a jegybanki prognózis.
Jó, jó, de nem csodaszerAmióta Új-Zéland 1990-ben úttörő jelleggel elkezdte alkalmazni az inflációs célkitűzés rendszerét, egyre jobban terjed alkalmazása. Izlandtól Törökországig különböző fejlettségű országok vezették be az új doktrínát, így 2000 végére már 18 államban ez volt a monetáris politika legfőbb eszköze.
Két neves közgazdász, Frederic Mishkin és Klaus Shmidt-Hebbel egy, a nyáron publikált tanulmányában az utóbbi 10 esztendő fejleményeit értékelte. A szerzők szerint az inflációs célkitűzés “igen sikeres, új monetáris keretet” jelentett az országoknak, mivel az inflációt olyan szintre segítette leszorítani, amilyen más eszközzel nem lett volna elérhető. Ráadásul a fejlődő gazdaságokban a dezinfláció kevesebb kibocsátási áldozattal járt, a GDP alakulása pedig kevésbé ingadozott.
A kritikák szerint a siker annak köszönhető, hogy nem voltak komolyabb válságok. A tanulmány írói ezt vitatva az 1997-98-as ázsiai válságot hozzák példaként, amely bár sok leértékelést hozott magával, az inflációt nem növelte. Az azonban igaz, hogy a tapasztalatok moderált mértékű inflációs országokra vonatkoznak, Törökország kivételével. Inflációs sokkokra a rendszer még nem volt tesztelve.
A siker igazi titka a hitelesség: ha a központi bank meg tudja győzni inflációs céljáról a gazdasági szereplőket, akkor a várakozások is kedvező irányban változnak. Egyes közgazdászok szerint az inflációs célkitűzés fordítva, azaz deflációs környezetben is alkalmazható, amilyen például Japán. A szerzők azonban hozzáteszik: az inflációs célkitűzés nem csodaszer, hiszen nem oldja meg azt a helyzetet, amikor a jegybanknak nemcsak az árszínvonalat kell koordinálnia, hanem több célkitűzése is van.
Hasznos lehet az új jegybanki politika
Török Zoltán szerint az MNB a megfelelő időpontban tért át az inflációs célkitűzések rendszerére. Eddig ugyanis a kedvező külső körülmények és a tavalyi magas bázis egyaránt az árszint csökkenését táplálta. Az új jegybanki kamatpolitika pedig a maga határozott inflációs céljaival, hónapról hónapra növekvő hitelessége révén megalapozza a további mérséklődést.
Az új szellem jegyében a jegybank előre publikálta negyedéves inflációs várakozását. Ebben az idei harmadik negyedévre 8,6 százalékot “irányoz elő”. Ennek eléréshez a júliusi és az augusztusi adat alapján szeptemberben 7,7 százalékos szint kellene. Ha ennél néhány tizeddel magasabb lesz a kilencedik havi érték, még az is “belefér” az MNB által meghatározott sávba.
Leárazások hava
A versenyszféra láthatóan hisz az áresésben. Ezt jelzi, hogy már két hónapja csökkenek árai, miközben a kormányzat árintézkedései árnövelő hatásúak. Augusztusban 0,1 százalékkal húzták felfelé az árindexet. Ez elsősorban a vezetékes gázár-növelés következménye. A statisztikusok szerint az áremelés teljes hatása szeptemberben jelentkezik a fogyasztói árindexben.
A legjobb hír, hogy az élelmiszerárak augusztusban az előző havihoz képest 1 százalékkal csökkentek. Ehhez az idényáras élelmiszerek 13 százalékos árcsökkenése járult hozzá a legnagyobb mértékben. Jótékony hatású volt a liszt és a pékáruk másfél százalékos árcsökkenése is.
Mi lesz az energiával?Tarthatónak tűnik a Pénzügyminisztérium legutóbbi prognózisa, amely szerint továbbra is fennmaradt az energiaárak körüli bizonytalanság és az ebből fakadó áringadozás, mivel az üzemanyagok árcsökkenése nem látszik stabil tendenciának. Ráadásul a korábban vártnál tartósabb az agrártermékek áremelkedésének húzó hatása az élelmiszerek árára. Mindezeket figyelembe véve vár a pénzügyi tárca 9 százalék feletti éves átlagos fogyasztói árszintet, míg a decemberi index 7,5-7,7 százalék lehet.
A statisztika érzékeli a nyár végi leárazásokat is. A ruházkodási cikkek árszintje 2,9 százalékkal csökkent. A szezonális öltözködés kellékeinek teljes körére kiterjedő kiárusítás megfelel a korábbi évek tapasztalatának. A ruházati árak két hónapja tartó csökkenésének eredményeként idén az első nyolc hónapban kevesebb mint hat százalékkal drágultak a ruházati cikkek.
Lassan hat a forint erősödése is
A forint erősödésének az augusztusi adatban még nincs nyoma, s az év végéig is csak kis mértékben éreztetheti hatását – véli Charles Robertson, az ING Barings elemzője. Ezzel szemben Török Zoltán már felfedezni véli a felértékelődő forint árcsökkentő hatását a tartós fogyasztási cikkeknél. Ezek ára ugyanis idén alig változott, egy év alatt csupán 1,2 százalék a drágulás.
A gépjárművek 0,6 százalékos árcsökkenése is részben az erős forint eredménye, bár a KSH szerint a modellváltások is szerepet játszottak. Az év hátralévő részében – az import révén – várhatóan nő az erős magyar deviza ármérséklő hatása.
A magyar gazdasággal foglalkozó londoni elemzők is egyértelműen a csökkenő élelmiszerárakkal és a kedvező inflációs környezettel magyarázzák a magyarországi infláció lassulását. A Morgan Stanley Dean Witter befektetési ház decemberre 7 százalék körüli decemberi inflációt vár a korábbi 7,2-7,3 százalékos előrejelzés után. Ezenkívül az év végéig összesen 100 bázispontos jegybanki kamatcsökkentéssel is számol.
A távolabbi kilátások szintén kedvezőek. Sonja Gibbs, a Nomura International londoni vezető elemzője szerint a továbbiakban is szelíd globális inflációs környezet várható, így Magyarországon folytatódhat a drágulási ütem lassulása. Véleménye szerint most már egyáltalán nem várható, hogy az éves inflációs ütem visszatér a kétszámjegyű tartományba.
