A ZÖLD PONT az Európai Unióban garancia arra, hogy a jelzésével ellátott csomagolóanyagok hulladékait szelektíven gyűjtik, szétválogatják és hasznosítják, vagyis az Európai Uniós követelményeknek megfelelően kezelik. A csatlakozó vállalatok termékein feltüntetett ZÖLD PONT tehát azt jelzi, hogy tagjai egy kizárólag a csomagolási hulladékok begyűjtésére és hasznosítására létesült rendszernek, amelynek működése megfelel az EU irányelveinek. A PRO EUROPE védjegye, a ZÖLD PONT használati jogáért a tagvállalatok (csomagolóanyag gyártók, -töltők, kereskedelmi vállalatok) licencdíjat fizetnek, ezzel finanszírozzák a szervezet tevékenységét. A licencdíj mértékét a csomagolóanyag összetétele és tömege határozza meg, és az megfelel a gyártóra eső tényleges csomagolási hulladékkezelési költségnek. A csomagolási hulladékból végül másodnyersanyagot vagy új terméket állítanak elő. A “ZÖLD PONT” jelzés a világ 170 országában védett. Európa-szerte mintegy 60.000 engedéllyel rendelkező gyártó jelenleg 460 milliárd csomagolást jelöl meg a ZÖLD PONT-tal. Ezzel a ZÖLD PONT a világ legtöbbet használt védjegyévé vált.
A hazánkban jelenleg érvényes – meghozatala óta szakmai viták kereszttűzében álló – termékdíj rendszer valós alternatívája a ZÖLD PONT rendszer.
A termékdíj törvény értelmében a csomagolóeszközök után fizetett termékdíj a környezetterhelés megelőzésének gazdasági hátterét biztosítja a korszerű kezelés megvalósításával, ez utóbbi azonban – ahogyan azt a tapasztalatok mutatják – nem működik jól. A befizetett összegek kisebbik részét fordítják arra, amire beszedik, a többi pénz eltűnik a költségvetés bugyraiban.
A termékdíj rendszer kritikusai szerint a rendszerrel az a legnagyobb probléma, hogy valójában nem ad választ a két legfontosabb kérdésre: használata nem teszi lehetővé a környezetterhelés megelőzését, valamint a hulladékok hasznosítását, mivel a termékgyártók joggal hivatkozhatnak arra, a csomagolási termékdíj megfizetésével ők megtették, amire a törvény kötelezte őket.
A szaktárca az európai tapasztalatok és a Hulladékgazdálkodási törvény figyelembe vételével teret kíván adni a licencdíj rendszernek: a gyártókat köteleznék csomagolási hulladékaik hasznosítására. Ezt a feladatot vagy saját maguk oldják meg, vagy egy-egy általuk létrehozott koordináló szervezetnek fizetnek licencdíjat a műanyag palackok, papírdobozok, üvegek illetve egyéb csomagolási hulladékok begyűjtésének és hasznosításának koordinálásáért, megszervezéséért. A licencdíjas rendszert egy a csomagolóeszköz gyártók és a csomagolók által alapított közhasznú társaság működteti, amely teljes egészében rendelkezik a befolyó pénzeszközökkel. A rendszernek 2005. június 30-ig kell kiépülnie.
Viszkei György, az ÖKO-Pannon Kht szóvivője elmondta: “Az általunk javasolt rendszer lényege, hogy egy koordináló szervezethez, mint pl. az ÖKO-Pannon Kht-hoz történő önkéntes csatlakozással, a Hulladékgazdálkodási törvény alapján a csomagolási hulladékok kezelésére vonatkozó kötelezettségek átruházhatóvá válnak. A non-profit koordináló szervezet a csomagolási hulladékok begyűjtésének és hasznosításának koordinálását elvégzi, a tagvállalatok által befizetett licencdíjakból pedig fedezi a begyűjtéssel és hasznosítással járó többletköltségeket.”
Az ÖKO-Klub az ÖKO-Pannon Kht. kezdeményezésére jött létre, azzal a céllal, hogy tájékoztasson a csomagolóipar környezetvédelmet érintő aktuális kérdéseiről, fórumot biztosítson a csomagolási hulladékok megfelelő kezelésének, a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének és gyakorlatának megvitatására, valamint a felmerülő megoldásokkal kapcsolatos vélemények ütköztetésére.
Az ÖKO-Klub tagjai naprakész információk birtokában, az aktuális események nyomon követése által részt vállalhatnak abban, hogy megfelelő kommunikációval hozzájárulnak a tudatos környezetközpontú gondolkodásra neveléshez.
További információk:
Öko Pannon Kht. – Gönci Beáta (210-3876)
Viszkei György (313-7034)
Noguchi & Peters – Szémann Tamás (312-7289)
