A minimálbér már közelítA minimálbér 40 000 forintra emelésével Magyarország jelentős lépést tett az EU arányok elérésére. A hazai minimálbér a magyar átlagfizetés 41 százaléka, az EU átlag 45 százalék, Spanyolországban 30-35 százalék, ami jelentősen elmarad az európai szociális charta 60 százalékos ajánlásától. Bár az arányok valóban közelítenek, tény, hogy az EU-átlagbér nominálisan a négyszerese, vásárlóerő-paritáson számítva kétszerese a hazai átlagos munkajövedelemnek.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat kedden nyilvánosságra hozott értékelése szerint az Európai Unió tagjelöltjei közül csupán Szlovénia kivétel, ami a bérszintet illeti. Ott az átlag eléri az EU átlagának 70 százalékát.
Cseppet sem vigasztaló, de a béreket tekintve az unión belül is igen jelentősek az eltérések az egyes tagállamok között. A legkevesebbet Portugáliában fizetik a munkaerőért, de még ez is kétszerese a magyarok bérének.
Óránként ennyi
Az Eurostat egy korábbi jelentése szerint jelentős az eltérés a munkaerő költségének tekintetében is. Az Európai Unióban a két szélsőség közötti különbség 3,89-szoros.
A munkaerő óránkénti költsége a legfejlettebb országokban a legmagasabb: Németországban 26,8 euró, Dániában 27, Ausztriában 27,2, Svédországban 25,8. Ez jóval meghaladja az amerikai 21,8 eurós átlagot. Az EU-15-ök együttes átlaga (21,5) nagyságrendileg megegyezik az amerikaival és Japánnal (21,9) de a legfejletlenebb négy államban sokkal alacsonyabb. (Portugália: 7, Görögország: 11,8, Spanyolország: 15,3 és Írország: 16,2.)
A költségekhez képest a magyarok kapják a legkevesebb bért, társadalombiztosításra is csak a svédek és az olaszok fizetnek többet. A “legdrágább”, szomszédos Ausztriában a költségek 7,3-szeresét teszik ki a magyarnak, míg a fizetések a 7,8-szeresét.
Túl a felén
A jelentésből az is kiderül, hogy a termelékenység is igencsak elmarad az uniós átlagtól. A legnagyobb különbség a mezőgazdaságban mutatkozott, ahol a jelöltek termelékenységben még az egyharmadát sem érték el az EU átlagának. A jelöltek termelékenységének átlaga az uniós átlag 41 százalékát tette ki, míg a mezőgazdaságban pontosan 28 százalékát.
A termelékenységi mutatókat tekintve is Szlovénia végzett az élen a jelöltek között – eléri az EU-átlag 71 százalékát. Magyarország és Csehország követi 58-58 százalékkal. Figyelemre méltó, hogy ezzel a három élen járó jelölt olyan EU-országokat előz meg, mint Görögország vagy Portugália. A lista végén a termelékenység szempontjából Bulgária (25 százalék), Lettország (27 százalék), Litvánia (30 százalék) és Románia (32 százalék) kullog.
Tizedes gazdák
Ami az agrárszektort illeti, abban Lettország és Lengyelország teljesített a legrosszabbul. Termelékenységük csupán 12, illetve 13 százalékát érte el az EU-átlagnak. Az élen Csehország és Szlovénia jár 88, illetve 94 százalékkal.
Az adatokból kitűnik, hogy az agrártermelékenység alakulása szoros összefüggésben áll a foglalkoztatási szerkezettel. Míg az unió 15 országában a mezőgazdaságban a foglalkoztatottaknak csupán 4,8 százaléka dolgozik, ez az arány a 13 EU-jelölt esetében 5,5 százalék (Csehország) és 43 százalék (Törökország) között mozog.
