Otthonról dolgozni kényelmesebb

A statisztika szerint a tipikus távmunkás Magyarországon negyven körüli, magasan kvalifikált, vezető beosztásban álló férfi. Rajtuk kívül egyre nagyobb teret hódítanak az elektronikus bedolgozók, akik gyakran másodállásban vállalnak otthoni számítógépes munkát, például adatfeldolgozást.

Sok nő részesíti előnyben a távmunkát, mert így több időt tölthet családja körében. Rokonszenves formája ez a munkavégzésnek a diákok számára is, hiszen az egyetem és vizsgák is könnyebben ütemezhetők otthoni munka mellett. Sokan vannak – csökkent munkaképességűek, mozgássérültek -, akik számára a távmunka gyakran az egyetlen lehetőség az elhelyezkedésre.

Nemcsak az alkalmazott, hanem a vállalat számára is előnyös a foglalkoztatásnak ez a sajátos formája. Hiszen így csökkentheti fix költségeit: kevesebb parkolóhelyre, irodahelyiségre van szüksége.

A távmunka hátrányai között kell megemlíteni az elszigeteltség érzését, ami könnyen elfoghatja az embert a megszokott négy fal közé zárva. Célszerű ezért úgy intézni, hogy a távmunkások kapcsolata a céggel élő és folyamatos maradjon, munkaideje meghatározott részét a központi munkahelyen töltse.

Távmunkahelyek – nemcsak a lakásban

A távmunkát nemcsak otthonról lehet végezni, bár kétségkívül ez a legismertebb és leggyakoribb formája.

• Otthoni távmunka: A távmunkás kizárólag a lakásán végzi a munkát, a képernyő előtt. Ilyenkor a munkaszerződésben általában kijelölik a lakás egy elkülönült részét. A munka- és balesetvédelmi előírások ugyanúgy vonatkoznak az ilyen munkahelyre, mint a hagyományosra, ezért a lakásban található távmunkahelyet is az üzemi munka- és egészségvédelmi szabályoknak megfelelően kell kialakítani. (Ebből adódik, hogy ha a távmunkás a lakása munkahelyként kijelölt részében sérülést szenved, az üzemi balesetnek számít.)

• Mobil távmunka (mobile telework): Mobil távmunkánál nem beszélhetünk helyhez kötött, fix munkahelyről. Ilyenkor az alkalmazott mobiltelefon és/vagy laptop segítségével tartja a kapcsolatot a központtal, miközben változó terepen dolgozik (újságíró riportra megy, ügynök házal, szerelő javításokat végez). Szigorúan véve ez a fajta munka nem is tekinthető távmunkának.

• Váltakozó távmunka (alternative telework): Ez azt jelenti, hogy a távmunkás munkáját részben otthon vagy terepen (például ügyfélnél), részben pedig a vállalatnál végzi. Ennek az az előnye, hogy egy munkahelyi férőhelyet párhuzamosan több alkalmazott is használhat (ez a desk-sharing, azaz íróasztal-megosztás).

• Vállalatnál végzett távmunka (szatellit irodák): Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyes cégek úgynevezett satellite office-okat állítanak fel távmunkásaik számára a munkáltató telephelyétől távol. A szatellit irodák számítógépes kapcsolatban állnak a központtal. Előny itt is, hogy az alkalmazottnak nem kell naponta bebumliznia az irodába, csak a lakóhelyéhez közel eső szatellit irodába (ezeket általában az agglomerációkban állítják fel).

• Teleházak (telecottage): Hasonlít a szatellit irodához, a különbség az, hogy az itt dolgozó távmunkások nem azonos munkáltatónak dolgoznak. A teleházak annyival jobbak az otthoni távmunkánál, hogy itt nem elkülönülten, magányosan koptatják a billentyűzetet a távmunkások, hanem kellemes, már-már munkahelyi légkörben, mégis távol a munkahelyi rivalizálástól és a főnök rosszalló tekintetétől. További előny, hogy mindig kéznél van egy szakember, ha lefagy a számítógép vagy egy szempillantás alatt eltűnik az előző néhány óra munkája.

Mit érdemes kikötni a munkaszerződésben?

A távmunkás nemcsak munkaszerződéssel foglalkoztatható, hanem a munka jellegétől függően vállalkozási, megbízási vagy bedolgozói jogviszonyban is. Munkaszerződésére alapjában véve ugyanazok a szempontok vonatkoznak, mint a hagyományosra, néhány dologra azonban nem árt ügyelni.

• Kötetlen munkaidő – kötött elérhetőség: A távmunkás munkaideje általában kötetlen, maga osztja be úgy, hogy a konkrét feladattal a munkáltató által megszabott határidőn belül végezzen. Ezen túlmenően a munkaszerződésben fontos meghatározni azt az időt, amikor az alkalmazottnak elérhetőnek kell lennie a képernyőn. A szabad időbeosztásból következően a túlmunkaszabályok, a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírások csak akkor érvényesek, ha a cég 8 óránál hosszabb rendelkezésre állást ír elő. (Érthetően nem kérhet pótlékot az alkalmazott azért, mert vasárnap ért rá dolgozni, holott munkaidejét másképp is beoszthatta volna.) A szabadság kivételére ellenben a rendes szabályok irányadók. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az alkalmazottak néhány órás blokkokban szeretik végezni a munkájukat, délelőtt, délután és este. A dolgos időszakokat két-három órás privát időszakok szakítják meg.

• Munkaeszköz- és helyiséghasználat: Ha a munkáltató adja a munkavégzéshez szükséges felszerelést (személyi számítógép, fax, ISDN-telefon, nyomtató stb.), ezek természetesen a munkáltató tulajdonában maradnak, és a karbantartást, javítást is neki kell elvégeznie. Mivel a bútorzat és a lakás munkahelynek kijelölt része az alkalmazotté, a munkáltató cserébe irodabért és bútorhasználati díjat köteles fizetni, ez általában a lakbér meghatározott részének átvállalását jelenti.

• Adatvédelem: Érdemes külön pontot szentelni a szerződésben annak, hogy a munkával kapcsolatos adatokhoz illetéktelenek (családtagok, látogatók) ne férhessenek hozzá. (Többek között például kiköthetik a felek, hogy más nem dolgozhat a számítógépen.) Ha kár esik a munkáltató tulajdonában levő munkaeszközökben vagy adatokban, az alkalmazottnak kell bizonyítania vétlenségét (például nem tehet arról, ha betörtek a lakásba). Hagyományos munkavégzés esetén ez éppen fordítva van, a munkáltatónak kell bizonyítania az alkalmazott vétkességét. A munkavállalóra nézve szigorúbb szabályt a távmunka esetében az indokolja, hogy a munkáltató felügyeletén kívül kerültek az adatok és a munkaeszközök.

• Ellenőrzés: A távmunka azért is előnyös, mert nem az állandó kontrollon van a hangsúly, hanem az adott határidőre megszülető eredményen, függetlenül attól, mikor és hol teljesítették. Ennek ellenére előírható a munkaszerződésben az az időtartam, amikor a cég ellenőrizheti a munkavállalót, személyesen vagy a képernyőn.

Hazai és külföldi tapasztalatok

Magyarországon a számítógépes távmunka még nem terjedt el, az így dolgozók száma mindössze néhány százra tehető. Térhódítását egyaránt akadályozzák a magas telefonköltségek és a zavartalan munkára alkalmatlan méretű lakások.

Az előző kormány tett ugyan lépéseket annak érdekében, hogy meggyökereztesse a foglalkoztatásnak ezt a speciális formáját, ám ez az igyekezete a munkáltatóknak nyújtott támogatás ellenére sem járt sok sikerrel. Az úgynevezett távmunka-projekt keretében mintegy 300 csökkent munkaképességű személy talált így munkalehetőséget. Egy másik projekt, amelyet a gyermeküket egyedül nevelő anyák számára írtak ki, a munkáltatók érdektelensége miatt fulladt kudarcba.

A program tapasztalatai azt mutatják, hogy inkább a munkavállalók lennének érdekeltek a távmunkás foglalkoztatásban. A kormányprogramok kapcsán mintegy 15 ezer ember jelentkezett távmunkára.

A mostani kormány által meghirdetett Széchenyi-terv is támogatja a távmunka terjedését. A munkáltatók közül egyelőre csak néhány nagyobb cég tett lépéseket távmunkások alkalmazására, mint az IBM, a Matáv és néhány biztosítótársaság. Becslések szerint azonban rövid időn belül több ezerre nő a távmunkahelyek száma.