Az állam pénzintézetnek nem adja el a Postabankot – ezzel a mondattal közölte Borókai Gábor kormányszóvivő azt a hírt, hogy mégsem az OTP lehet a hányatott sorsú állami pénzintézet vevője. A kormány azután hozta meg döntését, hogy az OTP-vel folytatott tárgyalások nem vezettek eredményre, ugyanis a bank ajánlata nem találkozott az ÁPV Rt. elvárásaival. A kormány most a gazdasági és a pénzügyi tárcát, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt bízta meg, hogy készítsék el a Postabank ésszerű hasznosításának koncepcióját.
Vagy mégis?Sokan még a mai döntés ellenére sem tartják kizártnak, hogy az ÁPV Rt. továbbra is az OTP Bankkal folytatja a tárgyalásokat. Az OTP mellett szólna, hogy információs rendszerének fejlettsége miatt ez a bank tudja a legalacsonyabb költséggel beolvasztani a Postabankot, ezért logikusan a legtöbbet fizethet az állami tulajdonért. Az OTP mellett szólt az is, hogy amennyiben saját részvénnyel (is) fizetne a magyar piacvezető pénzintézet, az állam az árfolyam emelkedéséből (amit a befektetők elégedettsége válthatna ki) még profitálhatna is.
Miről szól a döntés?
Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a Postabank eladásáról a kabinet tavaly novemberi döntése értelmében az OTP Bankkal kezdett tárgyalni. A legnagyobb hazai pénzintézet február elején a kiszivárgott hírek szerint 25 milliárd forintot kínált az állami tulajdonú lakossági bank 99,9 százalékáért, a kormány képviselői viszont – szintén állítólag – legalább 35 milliárdos értéket tartottak volna elfogadhatónak.
A mai döntésig minden, a Postabank-ügyben potenciális pályázóként felmerült érintett azt találgatta, hogy mire számíthat. Az OTP Bank arra volt kíváncsi, hogy elfogadják-e ajánlatát, az állami kézben lévő Magyar Posta – amely az utóbbi hetekben potenciális vevőként jelent meg a hírekben – stratégiája fejlődési irányának meghatározásához várta a határozatot. A többi, lakossági terjeszkedését fontolgató pénzintézet pedig azért szeretett volna tisztán látni, hogy tudja, kell-e készülnie egy esetleges ajánlattételre.
Jöhet a Posta?
A másik verzió szerint a Magyar Posta fűzné szorosabbra kapcsolatait a Postabankkal, egyes feltételezések szerint a szintén állami tulajdonban lévő Magyar Fejlesztési Bankkal. A mai döntés után talán ennek van a legnagyobb esélye.
Az ügylet ellen szólt azonban, hogy a Posta most is hitelből finanszírozza fejlesztéseit, vagyis az államnak ismét milliárdokat kellene költenie a Postabank szükséges modernizációjára. A pénzintézet informatikai rendszere korszerűsítésre szorul, ennek költségét az ÁPV Rt. privatizációs tanácsadója, a Credit Suisse First Boston legalább 12 milliárd forintra becsülte, hozzátéve: ezt követően is évente egymilliárd forintot kellene költeni rá.
A Posta helyzetbe hozása azzal a kockázattal is jár egyben, hogy a cég évente mintegy ötmilliárd forinttól esne el. Ennyit kap ugyanis az OTP Banktól azért, mert forgalmazza a legnagyobb hazai bank betéteit, és egyéb szolgáltatásokkal is segíti. Az OTP Bank már korábban jelezte: ha a posta önállósítja magát, felmondja a szerződést, és kivonul.
Mekkora a sor?
A kormánynak ezen túl lehetősége lett volna arra is, hogy újabb fordulót tartson, és nyílt versenyben hirdesse meg a Postabankot eladásra. A megoldás előnye lett volna, hogy kiderül: valójában mennyit ér a Postabank.
A nyílt versenynek azonban van hátránya. Így csak lassan adható el a Postabank, miközben – szintén a privatizációs tanácsadó szerint – folyamatosan veszít az értékéből. A potenciális érdeklődök között szerepelt a Citibank, a Raiffeisen Bank, és a CIB Bank.
