A lista
Az Állami Privatizációs Részvénytársaság sajtóközleményben tudatta, hogy a pénteki rendkívüli közgyűlésen javaslatot tesz Horváth István, és a további igazgatósági tagok visszahívására, emellett a felügyelő bizottságot is átalakítaná. Új tagnak javasolja többek között Faragó Csaba korábbi vezérigazgató-helyettest. A változtatások nem mindenkit érintenek, így régi tagjai is maradnak az igazgatóságnak. A sajtónyilatkozat külön kitér arra is, hogy az ÁPV Rt. Horváth István elnök-vezérigazgató határozott időre szóló munkaviszonyának megszüntetésére tesz javaslatot, és helyére Tóth Lászlót ültetné vezérigazgatói titulussal, határozatlan időre szóló munkaszerződéssel, elődjének fizetésével megegyező munkabér megállapítása mellett. Az elnök-vezérigazgatói poszt szétválasztása miatt a privatizációs vállalat módosítani kívánja a cég alapszabályát is, és az új összetételű igazgatóság első ülésén Faragó Csabát látná szívesen az igazgatóság elnöki székében.
Kifogásolt szerződések
Az 56 ezer lakost számláló településen először egy évvel ezelőtt hallottak arról, hogy az ÁPV Rt. nincs megelégedve a cég vagyonkezelői szerződésével. A hivatalos nyilatkozatokból akkor arra lehetett következtetni, hogy a privatizációs holding illetékesei 2000 tavaszán hirtelen rádöbbentek: a Dunaferr vagyonkezelésére létrejött Acél XXI. Kft-vel 1996-ban megkötött szerződés hátrányos az államra nézve, amin változtatni kell. A problémás kérdések között tartották számon, hogy a vagyonkezelő kft-t alapító 21 dunaferres menedzser az ötéves szerződés lejárta után egymilliárd forintos sikerdíjat kap. A tényleges kenyértörésre ennek ellenére csak december 21-én került sor, amikor is az ÁPV Rt. felmondta a Dunaferr vagyonkezelői szerződését. A hírek szerint ez alig egy nappal az után történt, hogy a vagyonkezelő szervezet az utolsó vitás kérdésről is megállapodott a Dunaferr menedzsmentjével.
Stumpf István kancelláriaminiszter jelezte, hogy a kormány Dunaferrel kapcsolatos szándékai között a 2001-ben végrehajtandó privatizáció előkelő helyen szerepel. Ez pedig azt jelenti, hogy a magánosítással és az acélipari cég technológiaváltásával együtt járó, eddig későbbre várt problémákkal Dunaújvárosnak egy-két éven belül szembesülnie kell. A jelenleg 9600 főt foglalkoztató Dunaferrnél a technológiaváltás nyomán hozzávetőleg 3 ezer dolgozó válik feleslegessé. Átképzés utáni foglalkoztatásuk feltételeinek megteremtése érdekében a város már 1994-ben megkezdte ipari parkjának kialakítását. Az oda betelepült cégek azonban ilyen nagy tömegben nem tudnak fogadni munkavállalókat. Vagyis a jelenleg 5 százaléknál is kisebb munkanélküliséggel büszkélkedő Dunaújvárosban rövid idő alatt 10 százalék fölé emelkedhet e mutató.
A szerződésbontás lehetséges okaiHIVATALOS INDOKOK.
Az ÁPV Rt. indoklása szerint az Acél XXI. Kft. nem tett eleget a szerződésben foglalt feladattervnek; megsértette a szerződésben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat; jelentős vagyonvesztés veszélye áll fenn a tevékenységének következtében; nem érvényesítette a privatizációs törvény egyes vonatkozó előírásait; nem tartotta be tulajdonosi szerkezete megőrzésére vonatkozó, szerződésben vállalt kötelezettségét.
VÉLT POLITIK AI OKOK. Dunaújvárosban általános vélemény, hogy a Dunaferr elleni támadás mögött politikai indokok húzódnak meg. A vélekedések szerint a Fidesz azért támadja az acélipari vállalatcsoportot, mert azt szocialista érdekeltségnek tartja.
PRIV ATIZÁCIÓS NÉZETKÜLÖNBSÉGEK. A Dunaferr és Dunaújváros vezetése csak középtávon tartja elfogadhatónak a vállalatcsoport magánosítását, illetve az acélműben szükséges technológiaváltást. Az ÁPV Rt. ezzel szemben vizsgálja a társaság 2001-es privatizációjának lehetőségét.
SZEMÉLYES ELLENTÉTEK. Dunaújvárosi pletykák szerint konfliktusok voltak Horváth István, a Dunaferr elnök-vezérigazgatója, illetve Orbán Győző, a Dolomit Kft. tulajdonosa – a miniszterelnök édesapja – között.
Politikai számlák
Mint a privatizáció magyarországi története során oly sokszor, a Dunaferr esetében is nagyon hamar felmerül a politikai motiváció lehetősége. Az mindenestre tény, hogy a leváltására váró, még 1992-ben kinevezett Horváth István mindig figyelt a kiegyensúlyozott politikai kapcsolatokra. Amellett, hogy e ciklus mindkét gazdasági minisztere fb-elnök is volt korábban Dunaújvárosban, az inkább baloldalinak tartott Horváth a fideszes érdekkörbe tartozó vállalatoktól is rendelt beszállítást. Így például Orbán Viktor miniszterelnök apjának cégétől, a Dolomit Kft-től is. Ám az ilyen, korábban kellő biztonságot nyújtó szívességeknek 1998-at követően kicsi a hatásfokuk. A Dunaferrnél sokan vannak, akik valószínűtlennek tartják, hogy politikai érdekkülönbségek tették volna tönkre az ÁPV Rt-vel való együttműködésüket, és azt is elképzelhetetlennek tartják, hogy szakmai okok miatt bontotta fel az ÁPV Rt. az Acél XXI. szerződését. A meghatározónak tekintett okokat azonban mindenki csak találgatja.
Annyi mindenestre tény, hogy már a vagyonkezelési szerződést is a privatizáció elkerülése érdekében dolgozta ki 1996-ban a Dunaferr menedzsmentje. Az ÁPV Rt-től 11 érdeklődő vásárolta meg a Dunferr vagyonkezelői pályázatának dokumentációját. Végül azonban csak a menedzsment által alapított Acél XXI. Kft. indult el a megmérettetésen. A szerződést 1996 októberében írták alá, jó ideig működött is, ám tavaly decemberben az ÁPV Rt. felmondta azt.
Mi történt?
• 1989. JÚLIUS. Döntés a Dunaferr vállalati szervezetének átalakításáról.
• 1991. JÚLIUS. Bod Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter vezérigazgatóvá nevezi ki Horváth Istvánt.
• 1992. AUGUSZTUS. A kormány döntése alapján a Dunaferr tartós állami tulajdonban marad.
• 1992. SZEPTEMBER. Aláírják a Dunaferr Dunai Vasmű Rt. alapító okiratát.
• 1993. OKTÓBER. Az Állami Vagyonkezelő Rt. reorganizációs terv készítésére utasítja a Dunaferr Rt.-t.
• 1996. SZEPTEMBER. Az ÁPV Rt. igazgatósága dönt a Dunaferr Rt. ötéves vagyonkezelésbe adásáról.
• 1996. OKTÓBER. A Dunaferr Rt. menedzserei által alapított Acél XXI. Kft. és az ÁPV Rt. illetékesei aláírják a vagyonkezelői szerződést.
• 1999. ÁPRILIS. NATO-hadműveletek Jugoszlávia ellen. A dunai hajózás leállása jelentős károkat okoz a Dunaferrnek.
• 2000. JANUÁR. A cég menedzsmentje benyújtja technológiafejlesztési terveit az ÁPV Rt.-nek és a Gazdasági Minisztériumnak.
• 2000. MÁRCIUS. Matolcsy Györgyöt, a Dunaferr Rt. felügyelőbizottságának elnökét gazdasági miniszterré nevezik ki. Utódja Unger Kornélia, az ÁPV Rt. jogtanácsosa.
• 2000. MÁJUS. Az ÁPV Rt. nyilvánosságra hozza a vagyonkezelési szerződéssel kapcsolatos kifogásait.
• 2000. JÚLIUS. Az Acél XXI. Kft. átadja az ÁPV Rt.-nek a vagyonkezelői szerződés módosításával kapcsolatos javaslatait.
• 2000. DECEMBER. Az állami holding felbontja az Acél XXI Kft. vagyonkezelői szerződését.
• 2001. JANUÁR. Az ÁPV Rt. indítványozza a Dunaferr igazgatóságának a társaság február 16-ai rendkívüli közgyűlésének összehívását, amelynek napirendjén a felügyelőbizottság és az igazgatóság tagjainak megválasztása, a vezérigazgató visszahívása, utódjának megválasztása szerepel majd.
A Dunaferrnél 2000-ben jóval 100 ezer forint felett volt az átlagkereset, ami jelentősen felülmúlja a hazai ipari átlagot. A kiemelkedő jövedelmekben nagy szerepe van, hogy a kollektív szerződés a bérekre valóban hatást gyakorolni képes ösztönző rendszert tartalmaz. Nem mellékes az sem, hogy a Dunaferr a máshol szokásos 12 havi helyett 14 havi garantált bért fizet dolgozóinak. Mindez az érdekképviseleti vezető szerint érthetővé teszi, hogy a mintegy 6 ezer tagot számláló szakszervezet kényes kérdésnek tartja a társaság esetleges privatizációját. Az eddigiek alapján tehát annyi valószínűnek látszik, hogy a Dunaferr Rt. és az Acél XXI. Kft. története még nem ért véget.
