Bővebben• Mibe fektesse be pénzét? >>• Hogyan válasszon brókercéget? >>• Hogyan válasszon bankot? >>• Hogyan vegyen külföldi részvényt? >>
Már csak egy nap van hátra ebből az évezredből, ideje hát, hogy számot vessünk a gazdasági folyamatokkal. Volt már jobb is – mondják piaci szakértők, ám lássuk, hogyan értékelte a pénzügyi szektor első háromnegyed éves teljesítményét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF >>)!
A részvénypiac
Meglehetősen halvány évet zárt a budapesti tőzsde – gyér érdeklődés, alacsony forgalom, és hát valljuk be, nem a BÉT-en lehetett idén a nagy pénzeket “bezsákolni”. Ennek megfelelően 2000 első kilenc hónapjában a tőzsdei forgalom jelentősen elmaradt az egy évvel korábbi értékétől, amelyet a felügyelet javarészt a tőzsdei állampapír forgalom drasztikus visszaesésével magyaráz. Az államkötvények adásvétele az ötödére esett vissza, de ez még mindig felülmúlta a diszkontpapírok esetében megfigyelhető érdektelenséget.
HullámvasútAz év még egészen jól indult, az első három hónapban ugyanis még nőtt a brókercégek forgalma. Az unalmas nyári hónapok aztán megtették hatásukat, harmadára esett vissza a kereskedés az első negyedévhez képest. A szeptemberi hagyományos “iskolakezdési fellendülést” valamelyest visszavetették a hazai vegyipari cégek körül zajló bizonytalan, felvásárlás-gyanús ügyeletek, amelyek miatt többször is fel kellett függeszteni a kereskedést.
Önmagában nézve a részvénykereskedést a kötések száma összességében nem változott az előző évhez képest. Ez azonban önmagában nem sokat mondó adat: ha ugyanis az egy kötésre jutó forgalmat nézzük meg, rögtön észrevehető, hogy az a felére csökkent, a kereskedés tehát egyre kisebb összegekkel folyik. A PSZÁF jelentése szerint ennek oka főleg az, hogy a csökkenő árfolyamtrend mellett a befektetők elsősorban napon belüli üzletekkel (day-trade) próbáltak nyereséget elérni. Ami ugye nem volt könnyű, hiszen 2000-ben 18 százalékos összárfolyam veszteséget produkált a börze…
A határidős piac
Ellentétben az azonnali piaccal, a határidős kereskedés forgalma nem esett vissza lényegesen, összetétele azonban jelentősen megváltozott. Tavaly ugyanis a kötések 87 százaléka a BUX-ra született, ez azonban idénre 72 százalékra mérséklődött, így nagyobb szerepet kaphattak a részvényügyletek: az egy éve még csak 10 százalékos részesedésük idénre 25-re nőtt.
Mi a baj?
A hazai részvénypiac összehúzódásának okát a felügyeleti szakértők a kis és erőteljesen globalizált piacban látják. Ez ugyanis azzal jár, hogy a kereskedés nem függetlenedik a nemzetközi piaci folyamatoktól, a hangulatváltozások pedig erőteljesen lecsapódnak a budapesti parketten. Szintén kedvezőtlenül befolyásolja a forgalmat a befektetői kör jellemzői is: a kisbefektetők ugyanis kevesen vannak, a korábban a piacot vezető nagy, nemzetközi intézményi befektetők pedig vagy elhagyták a piacot, vagy nem eléggé aktívak. És hogy miért? A működőtöke általában hosszabb távra jön be az országba, így a megvásárolt tőzsdei papírokkal sem kereskednek nagyon. A mindennapi forgalom felhajtásáért ezért inkább a “spekulatív” befektetők a felelősek, ők azonban ebben az esztendőben kedvező kilátások hiányában elhagyták térségünket.
Banki eredményekHiába nem zárt túl jó évet a pénzügyi szektor, a bankok eredményei jelentősen javultak. Az első kilenc hónapban az összesített mérlegfőösszeg 8159,7 milliárd forint volt, 16,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Adózás előtti nyereségük pedig 31,3 százalékkal emelkedett. A szövetkezeti hitelintézeteknél már felemás a helyzet: eredményességük javulása ugyanis elmarad a bankokétól, hitelkihelyezésük azonban sokkal gyorsabban nő. Ez azonban jelentős kockázatokat rejt magában a felügyelet szerint.
A bankszektor
A tőkepiac összezsugorodásával valamelyest együtt járt a banki szolgáltatások értékének alakulása is. (A PSZÁF által felügyelt bankok >>) A vártnál nagyobb infláció felemésztette a banki betétek reálhozamát, így ez tovább mérsékelte az egyébként is lanyhuló lakossági megtakarítási kedvet. Az ügyfelek azonban profitálhattak is ebből: a szűkülő megtakarítások megszerzéséért ugyanis kiéleződött a hitelintézetek közötti verseny.
A legdinamikusabb fejlődés a hiteleknél volt megfigyelhető: a vállalkozói kölcsönök 14,2, míg a lakossági kihelyezések 18,6 százalékkal bővültek, reálértékben. A hitelezés főleg a harmadik negyedévben lendült be, így szeptemberig a bankok mérlegeiben a vállalkozói hitelállomány 25, a lakossági pedig 30 százalékkal volt magasabb, mint 12 hónappal korábban. A fokozódó hitelkihelyezés azonban növelte a kockázatos hitelek állományát is. A felügyelet éppen ezért figyelmeztet: ha a GDP növekedés tartósan lassulni fog a következő időszakban, ez a hitelezési kockázat veszélyes mértékű lehet a pénzintézetek számára.
