A XIX. századi londoniak egyfolytában rettegtek valamitől: hol attól, hogy rablás közben megfojtják őket, hol pedig attól, hogy a csatornákban elvadult disznócsordák tanyáznak.
Feketehimlő, veszettség, gyermekbénulás – az emberiség számtalan rettegett kórral nézett már szembe, zseniális elméknek köszönhetően pedig a többségükön diadalmaskodni is tudott.
A kommunizmus ellen lázadó tengerészeket és civileket keményen leverték. Akiket elfogtak közülük, egy sarkkörön túli koncentrációs táborba toloncolták, több száz embert pedig agyonlőttek.
Elterjedt, hogy a jóképű zsoldosvezér síremlékére készült képmása szerencsét hoz. Becslések szerint ötmillió nő élt a csók adta lehetőséggel, az alkotást üveglap mögé zárták.
Bethlen István ügyesen osztotta meg baloldali ellenzékét, a Polgárok és Munkások Szövetsége nem volt eredményes az első világháború utáni Magyarországon.
Bár a konkvisztádorok Dél-Amerikában is gyors győzelmeket arattak az őslakosok felett, a kontinens gyarmatosítása azért nem volt zavartalan diadalmenet.
A berlini fal felépítése menekülési kísérletek egész sorát indította meg a kétségbeesettől a zseniálisig, a legkülönösebb talán Joachim Rudolph nevéhez fűződik.
A magyar trónra áhítozó külföldi dinasztiák, a széthúzó magyar nagyurak és a török hódítás szorításában jött létre a megosztott Magyarország, benne a Portától függő Erdélyi Fejedelemséggel.