Tudomány bbc history

A legprofibb bérgyilkosok vadásztak a szultánra

A hírhedt orgyilkos szekta „meggyőzte” Szaladin szultánt, hogy az élete fontosabb, mint az ő legyőzésük. Szaladint talán épp ez a meghátrálása tette naggyá.

A terrorizmus már jó ideje része mindennapjainknak, és sajnos minden jel arra utal, hogy ez a közeljövőben sem fog változni. Manapság az a konszenzus uralkodik a fejlett világban, hogy a terroristák követeléseinek nem szabad engedni, ám erről a személyükben fenyegetett, teljhatalommal bíró középkori uralkodók azért máshogy gondolkodtak.

Az orgyilkosok ellen fordult

Sokan hallottak már a híres-hírhedt középkori orgyilkos szektáról, az asszaszinokról, de talán kevésbé ismert a történet, hogyan is sikerült jobb belátásra téríteniük az egyik legerősebb ellenfelüket, Szaladin egyiptomi szultánt.

Az 1137-ben született, a Fátimada-dinasztia hatalmát 1171-ben megdöntő Szaladin zseniális hadvezérként vonult be a történelembe: 1187-ben visszahódította a keresztesektől Jeruzsálemet, majd Egyiptomot, Szíriát és a Földközi-tenger keleti partvidékének jelentős részét egyesítette uralma alatt, megalapítva az Ajjúbida-dinasztia birodalmát. Az iszlám szunnita ágának híveként hasonló magabiztossággal látott hozzá a különböző síita és egyéb szekták, köztük az asszaszinok felszámolásának is.

szaladin szultán
Wikipedia Szaladin szultán Iszmáil al-Jazari 1185-ös miniatúráján.

A szultán 1174-ben fordult a szinte bevehetetlen erődítményekkel rendelkező szekta ellen, amelynek tagjai 1175-ben meg is próbálták eltenni láb alól, de a merénylőknek ekkor még nem sikerült a szultán közelébe férkőzniük. Szaladin ezután még jobban ügyelt a biztonságára:

sátra környékét krétaporral szóratta be, hogy bármilyen lábnyom meglátszódjon rajta, testőrei pedig fáklyákkal felszerelt láncban vették körbe a hálóhelyét éjszakánként.

Úgy döntött, az élete fontosabb

Megosztottak a források a tekintetben, hogy mi is történt 845 éve, 1176. május 22-én, miközben a szultán serege éppen az Aleppó közelében fekvő Azaz erősségét ostromolta; mindenesetre az események nagy hatással bírtak a történelem alakulására. Egyes szerzők úgy tudják, egy az őrségbe beszivárgott asszaszin „alvó ügynök” sújtott le Szaladinra, akinek csak a sodronying mentette meg az életét, mások szerint a szultán arra ébredt sátrában, hogy átrendezték a berendezést, párnájába pedig egy tőrre felszúrt figyelmeztetést helyeztek el – miközben az őrök csupán egy szikrát láttak átsuhanni a sátrak között. Olyan verzió is létezik, amely szerint a figyelmeztetés a második sikertelen merénylet után érkezett.

A lényeg azonban az, hogy Szaladin úgy döntött, többet ér az élete, mint az asszaszinok megleckéztetése, és feladta az ostromot. Így életben maradt, hogy véghez vigye mindazt, amivel beírta magát a történelemkönyvekbe. Az is lehet persze, hogy nem vagy nemcsak a félelem motiválta Szaladin döntését, hanem úgy okoskodott, a szekta akár szövetségese is lehet a keresztesek elleni harcban. Ha így volt, számítása bevált, hiszen az asszaszinok több kalifa, emír és nagyvezér mellett a keresztesek néhány vezetőjét is eltették láb alól, például I. Konrád jeruzsálemi királyt.

Az orgyilkosok ellen egyébként az ötödik keresztes hadjárat vezetője, II. András magyar király is megpróbált fellépni, és a források szerint 300 bátor, önként jelentkező lovagját küldte ellenük – hogy aztán, a legenda szerint legalábbis, mindössze hárman térjenek meg a csatából.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.