A kollektív bűnösség elve alapján a hazai német kisebbség mintegy felét erőszakkal kitelepítették Magyarországról a második világháború után.

A francia hadsereg egyik zsidó származású tisztjének igazságtalan elítélése a 19. század végén az álhírek olyan áradatát is elindította, ami előrevetítette a fake news mai tömeges terjedését.

A lengyel királyválasztás csaknem polgárháborúba fulladt 1575-ben.

Lezárult a középkori egyház korszaka, megszülettek a „katolikus megújulás” feltételei, és a tridenti zsinat a katolikus hitrendszert is hosszú időre rögzítette.

A 17. századra általánosan elterjedt az európai férfidivatban.

A legenda szerint ezzel bizonyosodtak meg róla, hogy az illető valóban férfi.

Mi volt a híres bérgyilkos szekta titka?

A legnagyobb örömmel magyar nótákat és cigányzenét hallgattak az előfizetők.

Tucatjával gyilkolták meg azokat, akik a halállistáikon szerepeltek.

„Ha egy pillanatig is átfutott a fejeden, hogy kiengedsz, mert ő csak egy helyes lány, halott voltál. Lemészárolt” – ezt mondta Katszura Maszakóról egy profi biliárdjátékos.

Hogyan segítették a gladiátorok Julius Caesar karrierjét? Miért tört ki miattuk tömegverekedés Pompeiiben? Ki volt köztük a legveszedelmesebb?

A korábban elbizakodott lovagok közül sokan inkább a vízbe vetették magukat, mintsem a svájciak kezei közé kerüljenek.

Amikor három kislány arra kérte Charles Lutwidge Dodgsont, hogy meséljen valamit, a matematikusnak szerencsére egyetlen ismert történet sem jutott eszébe.

Mottója ez volt: „Szenvedélyesen szeress, de csak rövid ideig!”

Hogyan semmisült meg a modern háborúkban egy csomó középkori kézirat, és miként lehet egy részüket mégis újra „megtalálni”?

Kalandos utazásból született az első magyar fényképalbum.

A New York-i metrón körülbelül 800 ezer utas esett fogságba, ezrek szorultak liftekbe, irodaépületekbe és vonatokba is 1965-ben.

A Szent István-bazilika építése több mint fél évszázadig tartott, rengeteg nehézséget kellett megoldani, visszabontásokból sem volt hiány.

Napóleon igyekezett megfelelően uralkodói gesztusokat használni alattvalói előtt, e szerepekben mintegy eljátszotta a színpadon látott nagy, elsősorban persze római kori államférfiakat.

Nagy Lajos király nem örült túlzottan, amikor elnyerte a lengyel koronát, helyette édesanyja, Erzsébet kormányozta az országot.

„Gyorsan pergő változatban játssza le – sokszorosan megkicsinyítve – az apja életét” – írta róla Kosztolányi Dezső.

A dülledt szemű, denevérszerű köpenyt viselő férfi baljóslatú, mániákus kacajjal támadt rájuk, acélkarmával végigszántotta hajukat és ruhájukat.

Valószínűleg mozdulni és beszélni sem tudott, amikor a testét elkezdték felkészíteni a temetésre.