Wagner Péter

Szíriában, immár sokadszorra, fordulóponthoz közeledik a polgárháború. A védők kétségbeesését jól jelzi, hogy öt év után először voltak hajlandóak egyesíteni az erőiket. Valószínűleg már túl későn.

Moszkva új ballisztikus rakétát állít hadrendbe, Nagy-Britannia 800 fős katonai kontingenst küld Észtországba és összesen majd’ négyezer NATO katona érkezik a Baltikumba. Fegyverkezési verseny kezdődött? Mi történik valójában?

Moszul ostroma után az Iszlám Állam visszaszorul Szíriába, de ott egyáltalán nem biztos, hogy egyhamar véget fog érni a története. Még akár évekig létezhet majd a terrorszervezet.

Feltűnés nélkül kezdte meg működését az Európai Határ- és Parti Őrség. Bár az EU illetékesei igyekeztek látványos körítést biztosítani ehhez a török-bolgár határon, az Európában és a Közel-Keleten zajló események gyorsan elnyomták ezt.

Ugyanakkor a nagyhatalmak szintjén most fordul elő először, hogy nemcsak a partnereik állnak háborúban egymással, de ők maguk is jelen vannak a hadszíntéren. Ez pedig minden korábbi esetnél jobban megnöveli a kockázatát annak, hogy valami nagyobb baj történjen.

Amit egykor elképzelhetetlenen borzalomnak hittünk a repülőgépeket fegyverként használó terroristák kapcsán, azt már rég meghaladták az Iszlám Állam professzionálisan tálalt borzalmai.

A jövő kérdés mindenképpen az, hogy mi történik, ha egyszer legyőzik a terrorszervezet. Megszűnni biztos nem fognak egyik pillanatról a másikra, és valószínűleg még az öngyilkos merénylőkkel is együtt kell élni.

Nem ez az első alkalom, hogy Putyin elnököt és az országot fenyegetés éri egy videoüzenetben. Az első üzenet már 2014-ben megérkezett Moszkvába, azt majd meglátjuk, hogy most lesznek-e következményei a fenyegetésnek.

Véget ért Varsóban a NATO újabb csúcstalálkozója, a nemzetközi sajtó és a szakértők még hetekig fogják értelmezni a csúcson elfogadott féltucat dokumentumot.

A következő két napban a külpolitikai hírek egy jó része a pénteken Varsóban kezdődő NATO-csúcsról fog szólni. A tét nem kicsi, az elmúlt években gyökeresen átalakult Európa biztonsági környezete.

A nagy-britanniai népszavazás sokkja megrázta egész Európát. A döntéssel senki sem járt jól. Van egy olyan kérdés, amelyről azonban az elmúlt napokban kevés szó esett a Brexit kapcsán.

Gyűlöletbűncselekmény, mondtuk volna korábban. A legújabb hírek azonban mást sejtetnek.

Az egyiptomi hadsereg bár hatalmas, de erőkivetítési képessége igen szerény. Ugyanakkor tény, hogy az ország környezetében számos instabil vagy polgárháborús ország van.

Május 21-én rakéta csapódott egy fehér Toyotába, valahol Beludzsisztán tartományban, Pakisztánban. Az autóban a félelmetes hírű tálibok vezetője utazott. Mi lesz Manszúr molla halála után? Elemzés.

A radikalizálódott őrülteket nem kizárólag rejtett, konspiratív eszközökkel lehet lebuktatni. A világos jelek időben észlelhetőek.

Észak-Korea szerdán megrázta a világot, átvitt és a szó eredeti értelmében is. Az elemzők egyik fele azt találgatja, pontosan mi robbant, a másik fele pedig azt, hogy mit is akart elérni az ország fiatal diktátora.

Egy atomhatalom és egy NATO szövetséges került konfliktusba, ráadásul Törökországé a szövetség második legnagyobb hadserege. Milyen következményei lehetnek az orosz gép lelövésének?

Megeshet, hogy új irányt vett az Iszlám Állam aktivitása. Hogyan sikerülhetett megszervezni egy ilyen merényletet, miközben a hatóságok és titkosszolgálatok fokozott figyelemmel voltak minden gyanús cselekményre? Elemzés.

Szindzsár ostroma az első komolyabb katonai győzelem az Iszlám Állam felett, hatalmas lelkesedést váltott ki Irakban. Fél szemmel minden szereplő Moszul jövőbeni ostromára figyel.

Egyelőre sikertörténetnek tűnik az oroszok szíriai beavatkozása, de mintha mindenki elfelejtette volna, hogy milyen következményei lehetnek egy olyan akciónak, ahol nem látni a konfliktus végét és nincsen világos kilépési stratégia.

Alig kapott figyelmet, hogy magyar katonák megkezdték szolgálatukat Észak-Irakban. Pedig a honvédség legújabb missziója – a szerény lehetőségek adta magyar hozzájárulás – a Közel-Kelet legutolsó és európai szempontból legsúlyosabb konfliktusának kezelési kísérletéhez.

Végül is mit csinálnak a magyar katonák Irakban?