Szegő Iván Miklós

Mintha véget sem ért volna a kampány, Orbán Viktor szlovén barátjának pártja és propagandagépezte lejárató kampányokkal, médiaháborúval kényszeríti ideológiai bozótharcra az egyébként is nehéz helyzetben lévő kabinetet.

Heino Nyyssönent, a turkui egyetem docensét Finnország esetleges NATO-csatlakozásáról kérdeztük, miután Finnország és Svédország együtt kérte felvételét az atlanti védelmi szövetségbe.

Az ukrajnai inváziót támogató, 1969-ben szegénységi fogadalmat tett szerzetes mára a hírek szerint dollármilliárdok fölött rendelkező pátriárka lett. Miért állt ki mellette a magyar kormány?

Melegellenes magyar honatya, aki egy szélsőjobbossal tesz közös javaslatot. Családtámogatási rendszer részben magyar módra – az ellenzék szerint fasiszta szavazatokkal megerősítve. Belebegtetett extraadó a nemzeti olajvállalatra – a legnagyobb szlovák kormánypárt, az OLaNO így reagál a kabinet válságára. A baloldali ellenzék vezére, Robert Fico pedig már jó ideje Orbán Viktort tartja követendő példának.

Az Ukrajna elleni orosz háborúra gyökeresen eltérően reagál a lengyel és a magyar kabinet. Még nagyobb a kontraszt, ha kormány és ellenzék belső viszonyát nézzük.

Finnország és Svédország az ukrajnai invázió miatt csatlakozna az észak-atlanti katonai szövetséghez, amelyet Erdogan egyelőre határozottan ellenez. A magyar álláspont szerint tekintettel kell lenni Törökország érzékenységére is.

Szlovéniában újra kell osztani a mandátumokat, mivel akkora volt a baloldali ellenzéki siker, hogy még a választási informatikai rendszer is összezavarodott a parlamentbe jutó honatyák kijelölésekor. A koalíciós tárgyalások viszont jól haladnak.

A jelenlegi jegybankelnök, a volt államfő, az exbelügyminiszter és a volt rendőrfőnök ellen is büntetőeljárás indult Szlovákiában. Sőt a Tisztítótűz-akció elért Robert Fico bukott kormányfőig. Jogállami működés ez vagy politikai leszámolás?

Az orosz hadműveleteket kiterjeszthetik Moldova keleti területeire, Transznyisztriára is, ahol a napokban több gyanús robbanás is történt. Amíg Moszkvában Moldovát fenyegetik, potenciális román terjeszkedésről is ír egy szakértő.

Az illiberális modellt a szlovén kampányba, médiába és gazdaságba is átültetni próbáló SDS vezetője, Janez Jansa kormányfő elbukott a parlamenti választáson. Utódja nemrég tért vissza a politikába, és egy tavaly létrehozott baloldali zöldpártot vezetett sikerre.

Egy hajszálon múlik az Orbán-szövetséges Janez Jansa sorsa.

Az ukrán elnöki adminisztráció kvázi katonai szóvivője, Olekszij Aresztovics rendkívül változatos színészi, politikusi, katonai és tréneri pályát futott be, mire világszerte ismertté vált. Már 2019-ben megjósolta a mostani putyini inváziót Ukrajna ellen.

A Kádár-korban épült ki Magyarország függősége az orosz olajtól és gáztól, és ezen a rendszerváltás sem változtatott döntően. Hogyan lehet kitörni a függésből?

Az Ukrajna elleni orosz háború vészreakciót indított be két, eddig semlegességéről ismert északi államban. Finnország és Svédország NATO-csatlakozása belátható közelségbe került, ami rögtön kiváltotta Moszkva dühét.

Hivatalos nyilatkozatok szintjén a visegrádi négyek közül jelenleg egyedül Magyarország nem segíti fegyverekkel Ukrajnát.

A bucsai mészárlásról folyó, a magyar miniszterelnököt is érintő nemzetközi vitába beszállt egy ukrán parlamenti képviselő is, aki durván megvádolta Orbán Viktort.

Két nemzetközi jogászt kérdeztünk a problémáról.

A korábbinál kisebb többséggel, mégis nagyobb felhatalmazással folytathatja Szerbia kormányzását Aleksandar Vucic elnök és pártja a vasárnapi választások után. A mérsékelt ellenzék szerint ugyan a mostani választások „Vucic végének kezdetét” jelzik, ám ez erős túlzásnak tűnik.

A bolgár főügyészt elmozdítani nem lehet, de nélküle lehetetlen büntetőügyben jogszerűen fellépni, különösen a főügyészt korábban kiválasztó politikusok ellen.

A külügyminiszter szerint az „amerikaiak” miatt nem jön gáz a Fekete-tengerről, ám az ExxonMobil szerint ez nem így van.

Lengyelország geostratégiai helyzetben: hogyan alakul Budapest és Varsó viszonya?

A Covid-járvány dacára öt észak-európai államban emelkedett a születésszám – különösen Izlandon és Finnországban. Érdemes ezt összevetni a magyar helyzettel: nálunk az idén januárban 20 százalékkal kevesebb újszülött jött a világra. De miért?

Az Ukrajna elleni putyini agresszió miatt az orosz sportolók és művészek ellen elrendelt nemzetközi intézkedések egyáltalán nem példa nélküliek a történelemben. Sőt, a korábbi nagy háborúkban még hevesebben tombolt a kultúrbojkott.

Orbán jelenleg közelebb van Moszkvához, mint Varsóhoz – írta a Rzeczpospolita főszerkesztő-helyettese.