Magyarországnak, Lengyelországnak és Romániának akár területi követelései is lehetnének Ukrajnával szemben – vetette fel a napokban Putyin orosz elnök. A románok elutasították, a lengyelek dezinformációnak nevezték a szavait, a magyar kormány pedig „helytelenítette” az orosz nyilatkozatot. De mi áll mögötte?
Egyes régiókban már szinte gazdasági szükségállapot van Oroszországban.
Bár semmi sem kizárt, mégsem valószínű, hogy Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket vetne be Ukrajnában – véli a 24.hu által megkérdezett katonai szakértő. Ám tévedés, hogy e fegyverek kisebb csapást tudnak mérni, mint a hirosimai bomba.
Svéd és finn lapok igyekeznek kideríteni, miért nem vette napirendjére a magyar parlament a két ország NATO-csatlakozását. A legtöbb szakértő zsarolásról beszél.
Ellentmondásosak a hírek arról, hogy mi történt az Oroszországból Németországba vezető Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékekkel az elmúlt héten. A biztonságpolitikai szakértő szerint három módszert is alkalmazhattak.
Rejtélyes szabotázsakciók történtek az elmúlt napokban a Balti-tengeren. A használaton kívüli két csővezeték, az Északi Áramlat 1 és 2 is megsérült, hatalmas mennyiségű földgáz ömlik így a tengerbe. Az eset mögött sokan az oroszokat sejtik, akik inkább Amerikára próbálják terelni a gyanút.
Olaszországban elvileg minden adott – a nagy parlamenti többség és a gyenge, megosztott ellenfél is –, hogy a nagyot nyerő jobboldal stabilizálja a hatalmát.
Sárba ragadhatnak és jégbe fagyhatnak a frontvonalak a következő hónapokban, az ukrán területeken kiírt népszavazások viszont komoly kockázatot jelentenek: ezek eszkalálhatják az orosz hadsereg következő lépéseit.
Előretört a svéd szélsőjobb, csak miattuk nyert a jobboldal összességében. Mivel azonban szalonképtelenek, így várhatóan a velük szövetkező Mérsékelt Párt adhatja az új kormányfőt. A baloldali szocdemek hiába erősödtek, a saját jobbközép szövetségesük zuhanása miatt megbuktak.
Szerbia egyre drágábban tudja csak finanszírozni magát.
Hogyan érhet véget az oroszok Ukrajna elleni háborúja? – erről kérdeztünk szakértőket, akik hét forgatókönyvet valószínűsítenek, ezeket pedig kiegészítettük az „ukrán Nostradamus” jóslataival. Magyarország számára szinte mindegyik szcenárió súlyos kockázatokkal járhat.
A valaha volt legidősebb brit uralkodóként, III. Károly néven, 73 évesen lép trónra az eddigi walesi herceg, aki királyként talán még kevesebbet beszélhet majd, mint hetven évet végig trónörökösködve.
Az INA után most a Fortenova miatt kezdődhet huzakodás.
Kedden elhunyt a hidegháborúnak véget vető utolsó szovjet elnök, aki Kelet-Európából kivonta a szovjet csapatokat. Mihail Gorbacsovot Putyin hűséges szolgái máris támadják, de a világ sokat köszönhet neki. A Nyugaton népszerű Gorbacsov azonban hazájában számos hibát követett el.
Gyakorlatilag megszűnt a V4-es együttműködés az Ukrajna elleni orosz invázió óta, a magyar elszigetelődés miatt gyakorlatilag V3 lett a politikai kooperációból. Ám a gazdasági kapcsolatok nem szűntek meg a régiónkban, a háttérben megfigyelhető néhány igen érdekes tendencia.
Egy végső soron finn állami tulajdonban lévő német gázkereskedő cég a háború óta 2800 milliárd forintos veszteséget termelt.
Alekszandr Dugin lánya az Ukrajnában is harcoló Wagner Csoport alapítójának, a féllegális harcosokat fizető Jevgenyij Prigozsinnak dolgozott újságíróként, de valójában az apja lehetett a merénylet célpontja. Dugint tévesen hiszik „Putyin agyának” és főideológusának, ugyanakkor számos magyar politikus kerülhetett kapcsolatba a mozgalmával.
A lengyel és a magyar elitek a történelem nagy részében együttműködtek, amikor nem, akkor többször is bajba kerültek. Elitjeink ugyanis épp a kritikus pillanatokban csak a saját érdekeiket nézik, és csak békeidőben kooperálnak. Például akkor, ha közösen dézsmálhatnak Brüsszelben.
Koszovó határán sikerült megelőzni a szerbek és az albánok fegyveres konfliktusát, amiről több álhír is érkezett. Azóta kiderült: a putyini propaganda próbálta szítani az ellentétet.
Változatos kommunikációs trükkök sorát veti be a kormány a rezsiemelés álcázására. Ezek közé tartozik a „lakossági piaci ár” fogalma, ugyanis a többletfogyasztásért felszámolt áram- és gázár európai viszonylatban is kimagasló lesz.
A miniszterelnök háború áldozatairól szóló kijelentéseinek egyikét sem tudtuk igazolni, bármennyire is igyekeztünk.
Van-e érdemi hatásuk Vlagyimir Putyin hatalmára azoknak az orosz oligarcháknak, akik nyilvánosan elítélik az Ukrajna elleni inváziót? Mi áll a rejtélyes öngyilkosságok és gyilkosságok mögött? Mutatkoznak-e repedések a putyini rendszerben, vagy az elnök szilárdan tartja a gyeplőt?
Mario Draghi lemondása után várhatóan előrehozott választásokat tartanak szeptemberben, az esélyes Giorgia Meloni posztfasiszta pártja, amely Matteo Salvini Ligájával és Silvio Berlusconi Forza Italiájával is együttműködhet.
Katonai szakértőket kérdeztünk arról, hogy a 21. században milyen gyakorlatokat ismernek a világban gyors haderőfejlesztésre, sikeres toborzásokra, és ezek közül melyek ültethetők át a magyar viszonyok közé.
