Reiner Roland

Botka László egyelőre nem tudta növelni pártja népszerűségét és elfogadottságát.

Jól sikerült május elsején vannak túl az Orbán Viktorral szemben álló pártok.

Pártok nélkül viszont a tiltakozók nem tudják majd érvényre juttatni akaratukat.

A sikeres nolimpiai kampány után új helyzetbe került a mozgalom, amelynek most már a napi politikai konfliktusokban kell vívnia a többi ellenzéki párttal.

Simicska tekinthet magára úgy, mint akinek megvan a kellő ereje, hogy egy új Orbánt válasszon a jobboldal – és saját maga – számára.

Ha elmarad az azonosságot jól kijelölő lépés, úgy a mozgalmat továbbra is elsősorban ellenfelei címkézik majd meg, a vele szimpatizálók pedig saját elképzeléseiket vetítik ki a Momentumra.

Nem sokkal kerültünk közelebb ahhoz, hogy lesz-e jövőre közös indulás, az viszont nagyon hamar ki fog derülni, ha nem Botka Lászlóval és feltételeivel vág neki ’18-nak a baloldal.

A miniszterelnök stratégiájának központi eleme továbbra is a stabilitás és a biztonság: a változó világban a Fidesz teremtette Magyarország jelenti a béke szigetét, a kormány pedig harcol minden ellen, ami ezt fenyegeti.

Az évértékelőn összességében nem látszott, hogy Gyurcsánynak egyértelműen lenne terve arra, hogyan erősítse meg saját helyét és fontosságát. Pedig nélkülözhetetlenségét ma már csak pártjának tagjai hangoztatják.

A z ellenzéki tárgyalások nem azzal fognak túljutni a holtponton, ha eldől, Botka László vezeti-e a közös listát vagy hogy Gyurcsány Ferenc rajta lesz-e. Elemzés.

A legradikálisabban Jobbik-ellenes baloldali párt begyűjtheti az összes olyan baloldali-liberális ellenzéki voksot, amelyik elutasítja a fenti együttműködést. És hasonló az ellenzéki térfél jobboldalán is lejátszódhat.

Ha a baloldali-liberális pártok nem foglalkoznak velük, nem politizálnak feléjük, akkor könnyen elveszíthetik őket. A másik nagy rizikót pedig a polgári-konzervatív szavazók jelentik.

A Magyar Szocialista Párt bemutatta saját előválasztási koncepcióját. Elemezés arról, kinek kedvez az MSZP ötlete.

Bár a tényleges, alkotmánybírók megválasztásáról szóló szavazáson csak az LMP frakció öt tagja vett részt, ez a helyzet nem jött volna létre Schiffer András nélkül.

Fogalmunk sincs, milyen elnök lesz és milyen hatással lesz az európai vagy a magyar politikára, az ingatlanmágnás több mint egy évvel kezdődött útja és a kampány számos tanulsággal szolgálhat a hazai folyamatokra nézve is.

Az összefogás kizárólagossága az az eszköz, amivel a baloldali ellenzék egy része el akarja kerülni, hogy bizonyos kérdésekről vita legyen.

Elbukták a népszavazást, de az igazi kérdés, hogy ez csupán egy éjszakának a bukása, vagy egy erózió kezdete, ami a 2018-as választást is befolyásolhatja.

Az ellenzék gyakorlatilag eltűnt a kvótakampányban, a helyüket pedig egy viccpárt és a civil szervezetek vették át. Mit jelent ez a jövőre nézve, válthatnak-e ők valaha kormányt?

Nemcsak az Együtt, a baloldali, liberális ellenzék egésze fogoly: egyik szereplőnek sincs meg a hitelessége, személyi állománya vagy szavazói háttere ahhoz, hogy a kultúraváltást kikényszerítése.

Borítékolható, hogy október 2-án sok visszaéléssel kapcsolatos vád fogalmazódik majd meg civilek és pártok részéről. De ezeket nem lesz mód kivizsgálni. És ehhez kivételesen a Fidesznek nem sok köze lesz.