Polák Zsóka

Piszok magabiztosak és irtó hangosak – beköltözött az első nyolc ember a ValóVilág villájába, a nagy kérdés pedig az, érdekel-e még bárkit egy csapat ismeretlen és rettentő harsány ember börtönprojektje.

A hazai kulturális szféra szereplőit kérdeztük arról, mit gondolnak a megrongált festményeken keresztül közvetített segélykiáltásokról, és mit tehet egy múzeum az ilyen jellegű támadások ellen.

Az ember természeténél fogva vágyik a figyelemre, csak az nem mindegy, hogy mennyire, és mit hajlandó érte megtenni. A Rosszul vagyok magamtól főhősnője saját magát betegíti meg az áhított reflektorfényért.

A mexikói horrormester ezúttal nem rendezett csak írt, felügyelt és narrált: a Rémségek tárában nyolc rendezőt kért fel, hogy készítsenek egy-egy részt az antológiasorozatból.

Mintha Gordon Ramsay kevésbé káromkodós, cserébe sokkal szadistább változata találkozna a Fűrésszel: A menü szatirikus gasztrohorror-vígjáték lett, amely csupa jól működő elemmel operál, a végére azonban mégsem áll össze felejthetetlen fogássá. Kritika.

Nem nehéz kitalálni, hogy az önjelölt megváltóknak mi lesz a sorsa a putyini Oroszországban, a Golgota az Amur partján egy kisember szélmalomharcát mutatja be az orosz állami gépezet ellen.

A Verzió Filmfesztiválon debütál a The Killing of a Journalist, amely Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolásáról szól.

A Ki kutyája vagyok én? című dokumentumfilm feliratozott ugatásokon, hatalmat gyakorló tenyésztőkön és kisemmizett kuvaszokon keresztül beszél hihetetlenül szórakoztatóan a társadalomról.

Időről időre előkerül egy-egy olyan horror, amely surranópályán, kevés pénzből érkezik, hogy aztán azonnal kikiáltsák az év horrorfilmjének, a hírek pedig arról szóljanak, hogyan menekülnek a mozikból a halálra rémített nézők. Idén ez a film a Barbár.

Irodalomterápia: hogyan lehet könyvekkel, versekkel gyógyítani? És fognak-e valaha filmsorozatokkal?

Sorra zárnak be a fűtési szezonra a művelődési házak. Intézményvezetők és szakértő segítségét kértük abban, hogy felderítsük, mennyire aggasztó ez. 

A Szerencse lánya tucatkomédiának indul, majd egy éles, a műfajához képest bátor fordulattal megdöbbentő mélységekbe húz, hogy aztán a végkifejletre szépen visszatérjen a didaktikus Netflix-filmek megszokott medrébe.

A megfigyelő megtörtént eseményen alapul, az alaptörténettől rögtön feláll az ember hátán a szőr, mégis csak egy csavarokkal teletömött krimiparódia lett a Broaddus-család hátborzongató történetéből.

Még mindig vannak celebpárok, akiket fel lehet lógatni, megégetni vagy épp katapultból kilőni, ennek megfelelően el is indult a TV2 új celebpáros realityje, a Párharc.

A róla szóló film nem hibátlan, de rendkívül fontos, Iránban nem is lehetne bemutatni.

Dahmerék és áldozataik már évtizedek óta halottak, a TikTokon viszont úgy pörgetik a lájkokat a sorozatgyilkosos témák, mint még soha.

Nem túlzás azt állítani, hogy Matt Smith a lázadó hercegek specialistája – legyen szó a brit királyi családról vagy épp egy fiktív, vérfertőző kapcsolatoktól sem ódzkodó uralkodói dinasztiáról.

Az extrák közé tartozik, hogy a fényszórói helyén géppuskák vannak, igaz, lőni pont nem lehet velük.

Jeffrey Dahmer története nem csak amiatt rettenetes, mert szeretői fejét a hűtőben tartotta – néha evett is belőlük –, hanem mert a rendőrségnek ez a sokadik figyelmeztetés után sem tűnt fel.

Az amerikai futball feltörekvő sztárja átélte az interneten ismerkedő férfiak legnagyobb rémálmát, a bájos női profil mögött valójában transzgender férfi rejtőzött.

Fülöp herceget kis híján megkövezte a teljes brit elit, amiért II. Erzsébet koronázásának közvetítését javasolta. Bár ő ma már nincs, a királynő temetését szintén az egész világ láthatja.

Dadogós gyerekként sosem hitte, hogy színész lehet, néhány évvel később már a Sátán fiát játszotta, aztán kis híján James Bond lett belőle, majd Spielberg vezényletével menekült az őslények elől.

A Mit gondolnak a macskák igazi óda a cicákhoz, amelyben nemcsak amellett érvelnek, hogy a flegma öntörvényűség mögött idomítható, szeretetéhes lélek lakozik, hanem égető macskadilemmákra is választ ad.

Erzsébetet egy filmben eljátszani kihívás, presztízs és megtiszteltetés, de popkulturális jelentőségét mutatja, hogy sokféle műfajban tűnt fel a királynő alakja – legyen szó komédiáról, paródiáról vagy épp egy különleges saját cameóról.