Haragszik a rezsim tartüffériájára, a kereszttel való álságos takaródzásra. De vajon melyik színésztől lepték meg őt leginkább a saját sorai? És tényleg látszik a Szabadság-szobor a Práter utcai bérházakból? Pari Nagy Lajossal új kötete, a Mauzóleum kapcsán beszélgettünk.
Hogy lehet kedvet csinálni az olvasáshoz, és miért jó nekünk attól, ha olvassuk Arany Jánost? És mi a leglátványosabb különbség a profi futballista és az amatőr között? Interjú.
Interjú a 70 éves íróval a Pernye és fű című új regényéről, továbbá visszatekintünk pályájára, és arról is beszélünk, szükségszerű-e, hogy a történelemben visszatérjenek a jó törekvéseket megtörő, kisiklató események.
Grecsó Krisztián eddig is feltűnően sokat írt a szülőhelye és családja múltjáról. És most itt a nagy összefoglalás, a közel hatszáz oldalas Apám üzent: interjúnkban az új regény születéséről beszélgettünk, és az is kiderült, mi lesz a következő.
Szántó T. Gábor elmondja, milyen falakba ütköztek korábban itthon a zsidó témájú írásai, kifejti, hogy milyen értelemben tekinti magát konzervatív írónak, és arról is beszél, miért kap kiemelt szerepet újabb műveiben a zene. Interjú.
Nyíltan beszél betegségéről, a bipoláris zavarról. Új könyve egy vidéken élő cigány lány és egy neki segíteni próbáló, pesti értelmiségi nő kapcsolatáról szól. Miért sötétek és szomorúak a könyvei, mennyit lehet segíteni valakinek kitörni a mélyszegénységből, és mi a legijesztőbb a meghalásban? Interjú Babarczy Eszterrel.
A kortárs irodalom egyik legtöbbet fordított, legjelentősebb és legismertebb alkotója, ha az orbáni hatalom számára nem is kedves, annyira nem, hogy néhány éve jól szervezett támadássorozatot indított ellene. Számára sem kedves a hatalom, mint az interjúnkból kiderül.
Évtizedek óta a hazai cigány értelmiség egyik meghatározó alakja, aki felháborodik azon, hogy a Fidesz vendégmunkásokkal népesíti be a gyárait, de nem csak a kormánypárt romapolitikáját tartja cinikusnak.
Vida Gábor legújabb műve, a Senkiháza akár történelmi regénynek is nevezhető: egy fiktív erdélyi település 1936 és 1946 közötti története, egyes szám első személyben elbeszélve. Az íróval románok és magyarok közti hasonlóságokról, győztesekről és nyertesekről, szövegközpontúság és a történetmesélés közti különbségekről beszélgettünk, no meg arról, hol húzódnak a Balkán valódi határai.
Ha valamit eltartottam magamtól az eszmélésem során, akkor azt az állítást, hogy a holokauszt megérthetetlen – mondja Tompa Andrea, akivel arról beszélgettünk, mit gondol az emberi gonoszságról és jóságról, mi a regényírás legnagyobb kihívása, illetve miként lehet túlélni valamit, ami túlélhetetlen?
Szécsi Noémi jó pár műfajban kipróbálta már magát, míg legutóbbi könyve, a Magvetőnél megjelent Rohadt állatok felnőtteknek szóló állatmeséket tartalmaz, de nem nehéz ráismerni belőle a mai Magyarországra. Kizárólag a mostani rezsim ihlette a könyvet? Lehetnek-e egy magyar írónak még reális vágyai? És ki ihlette a szociálisan érzéketlen Hörcsögöt?
A kortárs magyar próza élvonalába tartozó Szeifert Natáliának az Örökpanoráma a negyedik regénye. Egy nem létező, Szegély nevű faluban játszódik, megmutatva lakóinak elmúlt évszázadát, sőt, az apokaliptikus közeljövőt, amiben három központi figurája genetikai kísérletekbe fog azt kutatva, kiiktatható-e a halál. Interjú.
Gurubi Ágnes Szív utca című regényének főhőse felmenői múltját tanulmányozza, hogy meg tudja változtatni az életét. Sokban hasonlít hozzá a második regény, a Másik Isten hőse, Juli. Van-e választásunk, vagy felmenőink sorsát éljük újra? Saját döntésünk-e a párválasztás? Interjú az íróval.
