Húszéves az Egy makulátlan elme örök ragyogása, amelynek szabálytalan és romantikus világába most is beköltöznénk. Még úgy is, hogy minden szereplő nyomorult egy kicsit. Miért nem akarjuk elfelejteni soha?
Bemutatjuk a vasárnapi Oscar-gála jelöltjeit a legjobb film díjára. Melyiknek van a legnagyobb esélye nyerni? Hol nézhetők meg Magyarországon?
A tavalyi Petőfi-emlékév ürügyén a költő kultuszáról, bosszúpornóról és tanári fizetésekről is beszélgettünk Nényei Pállal, Az irodalom visszavág-sorozat és egy friss Petőfi-könyv szerzőjével.
Tényleg Denis Villeneuve, a végtelen homokdűnék filmese a legalkalmasabb arra, hogy végigmesélje Paul Atreides fordulatos evangéliumát? A Dűne 2-ben ott rezeg a vihar előtti csend ideges vibrálása, amitől nem válik teljesen kiszámíthatóvá. Kritika.
Magyar filmekben a hétköznapi zsidó életvilág bemutatása jóformán egzotikumnak számít. A Lefkovicsék gyászolnak ezért és Szabó Kimmel Tamás alakítása miatt is érdemes a figyelemre. Kritika.
Az Ezüst Medve-díjas Tűzvörös égboltban nincsenek nyomozók és bűnözők, csak egy kiállhatatlanul viselkedő író, mégis olyan rejtélyes, mint egy bűnügyi történet. Kritika.
Ez a pókember persze nem az a Pókember, hanem egy toxikus gazember, aki nőkre vadászik. A Madame Webet máris elkönyvelték az év egyik mozgóképes katasztrófájának, pedig kár lenne érte. Kritika.
A Nyakunkon az élet a kilencvenes évek fiataljainak meghatározó kultfilmje, aminek alapkérdését csakis 1994-ben lehetett komolyan venni. Újranézve mit árul el az akkori nemzedékről, és mit rólunk?
Az Érdekvédelmi terület az auschwitzi táborparancsnok, Rudolf Höss családjáról szól, és arról a kispolgári idillről, amelyet felépítettek a haláltábortól harminc méterre. Kritika az öt Oscar-díjra jelölt filmről.
Oscar-jelölt dokumentumfilm teszi érthetővé, mi vezet el két lányt az Iszlám Államhoz. Kritika a Négy nővérről.
Interjú az Árni című filmmel, velencei fesztiváltámogatásból bemutatkozó Vermes Dorkával, aki azt mondja: rendezőként ugyanolyan bizonytalan a jövője, mint bárki másnak Magyarországon.
Túlmutat-e az ironikus hülyéskedésen a kilencvenes évek magyar művészete? Vidám fickók, saját hangjukra találó nők és hiányzó elesettek a Magyar Nemzeti Galéria hétvégéig látogatható TechnoCool kiállításán.
Ideje, hogy az Elvis után lássuk az érem másik oldalát is. A Priscilla a Király feleségéről szól, de nem életrajzi film, hanem egy bántalmazó kapcsolat és a női elmagányosodás története. Kritika.
A szenvedély íze olyan erős vágyakat ébreszt az ételek iránt, hogy úgy érezzük, semmit nem tudtunk az élet élvezetéről, amíg nem ismertük ezt a történetet. Kritika.
Meglepőnek tűnhet, hogy 11 Oscar-díjra jelölték a bizarr stílusú Szegény párákat. A nők elnyomásáról szóló film mégis illik a hollywoodi fősodorba. Kritika.
Új tanárnő érkezik a magániskolába, aki tudatos étkezésre neveli a gazdag szülők gyerekeit. Elve, hogy nem kell olyan sokat enni. Sőt, talán nem is kell enni egyáltalán. Club Zero-kritika.
A Hatalom úgy kezdődik, hogy egy kormánytag vadászbalesetben agyonlő egy falusi fiút. Nem Magyarországon járunk, de a hangulat ismerős, a főszerepet ráadásul Hajdu Szabolcs játssza. Kritika.
Az Oppenheimer és a Barbie lendülete az idei Oscar-gáláig sem fulladt ki, de váratlan sikert arathat egy melegszívű iskolafilm és történelmet írhat egy indián színésznő. Hogy alakulnak az idei Oscar-esélyek, és lesz-e magyar film a jelöltek között?
Az Előző életek a két ember között finoman rezgő semmi, a nagy „majdnem” Oscar-esélyes szerelmi története. Kritika.
Az anime élő klasszikusa, Mijazaki Hajaó a nyugdíjból tért vissza, hogy életműve legvadabbul kacskaringózó meselabirintusát rajzolja meg. Kritika A fiú és a szürke gémről.
Miről írta első könyvét Pedro Almodóvar, aki spanyol queer-ikonból lett a nemzetközi filmvilág egyik legelismertebb, Oscar-díjas rendezője? Elolvastuk Az utolsó álmot.
1973 karácsonya az amerikai mozikban nem a családi szeretetről szólt, hanem Az ördögűzőről. Mitől igazán nyomasztó és provokatív ma is a horrorklasszikus, ha nem a szentségelő és öklendező kislánytól?
Varró Dániel „harsány, ordított világnak” érzékeli azt, amiben élünk, ahol nem könnyű derűsnek maradni. A költőt – aki megírta a Túl a Maszat-hegyen folytatását – egzotikus rímekről és durva gyerekkönyvekről is kérdeztük.
Igazán széles a filmek listája, amelyek nem fognak csalódást okozni karácsonykor, ha már unjuk a Reszkessetek betörőket.
